A Kongresszus szimbóluma

A Missziós keresztről

Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) alkotása, a Missziós kereszt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, közel három méter magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést.

Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló mű; leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De a kereszt nemcsak egy - a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó - egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, ill. magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe: Szent Adalbert - Boldog Salkaházi Sára - Boldog Batthyány-Strattmann László - Szent Gellért - Szent Imre - Szent István király - Szent László király - Szent Margit - Szent Erzsébet - Kassai vértanúk - Boldog IV. Károly király - Szent Hedvig - Zoborhegyi Szent Zoerard-András - Zoborhegyi Szent Benedek - Szent Márton - Boldog Gizella - Boldog Apor Vilmos - Boldog Romzsa Tódor - Boldog Meszlényi Zoltán - Becket Szent Tamás - Boldog Brenner János - Boldog Drinai vértanúk - Boldog Gojdics Pál Péter - Boldog Hopkó Bazil - Boldog Scheffler János - Boldog Anton Durcovici - Boldog IX. Ince pápa.

Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök "ad limina apostolorum" látogatása alkalmával 2017 novemberében megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Missziós keresztjét.


A Missziós kereszt alkotója:

Ozsvári Csaba

Ozsvári Csaba 1963-ban született Budapesten. 1982-től 1987-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékének hallgatója, diplomamunkája a csempeszkopácsi templom bronzkapuja volt. Főiskolai tanulmányai befejeztével az egyházművészet területén kezdett dolgozni, maradandót alkotva a liturgikus és szakrális művészetben. Munkáját hivatásként élte meg: alkotásaival akarta közelebb segíteni az embert Istenhez.

1993-1995 között a Váci Egyházmegye megrendelésére készített liturgikus ötvöstárgyakat, majd 1996-ban Paskai László bíboros számára misekönyvet. 1997-ben tíz év munkáiból Officium címmel rendezett kiállítást a Budavári Mátyás-templomban.

Apor Vilmos boldoggáavatása alkalmából (1997) domborművet készített II. János Pál pápának, az alkotás címe: Vir Dolorum.

Joseph Ratzinger bíboros egyik püspöki mellkeresztje is Ozsvári Csaba alkotása 1998-ból. Ugyanebben az évben részt vett a Mai egyházművészet kiállításon a Római Magyar Akadémián. A következő évben Karl Joseph Rauber apostoli nuncius rendelt tőle liturgikus tárgyakat.

Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott. A misekönyvet jelenleg Ferenc pápa is használja. Ugyancsak sokan láthatták a budapesti városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.

A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak a Szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette 2009. április 1-jén, az általános kihallgatás keretében, és átadhatott neki - a magyarországi Schönstatt Mozgalom tagjai nevében - egy általa készített feszületet, amelyen az egyházat jelképezve a Szűzanya is látható.

Az ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja családja és barátai körében 2009. július 9-én Óbudaváron váratlanul elhunyt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) posztumusz Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Ozsvári Csaba ötvösművésznek. A kitüntetéssel a testület Ozsvári Csaba az egyházművészet területén maradandót jelentő liturgikus és szakrális művészi alkotásait, valamint küldetésként megélt munkásságát kívánja elismerni.

Forrás és fotó: Magyar Kurír