Városi menedékhely

26 Mayo 2021
Egy nagy park, ha mesélni tudna, regélne sok szerelem születéséről, haláláról. Politikai rendszerek virágzásáról és bukásáról. Árvíz, háború és télvíz idején játszott életmentő szerepéről. Barangold be a NEK egyik helyszínét, a Városligetet!

A Városliget mai helyén egykoron 110 hektáros terméketlen terület terpeszkedett, amit Ökördűlőnek neveztek. A látszólag haszontalan földért hosszú pereskedést folytatott Pest város és a margitszigeti domonkos apácák jogutódai, a klarisszák. Végül a dűlő 1752-ben a város tulajdona lett. 1755-től fatelepítési programok sora indult, de a nemtörődömség következtében nem járt átütő eredménnyel. II. József rendeletben adta ki, hogy akáccal, fűzfákkal, szedressel kell beültetni a területet. Ekkor már Új Városerdőre nevezték át a ligetet.

Kétezer napszámos tóépítő

1794-ben elkezdődtek a parkosítási munkálatok és felépült a vendéglő is a városbíró javaslatára. Boráros János ennél is továbbment, mulató-üdülőt akart létrehozni. Mielőtt bármi megvalósulhatott volna a nagyívű tervekből, a terület Batthyány József hercegprímás bérleményévé vált. A bérleti szerződés aláírása után Rudolf Witsch mérnök kapott megbízást a Városliget megtervezésére és rendezésére. Kétezer napszámos látott neki a feladatnak: a mocsarat lecsapolták, kialakították a tómedret, és a két szigetet.

Halogató örökös

A hercegprímás meghalt, a bérlet unokaöccsére szállt. Batthyány Tivadar vonakodott a munkálatok folytatásától. A városi tanács nyomásgyakorlásként elrendelte a Városligeti fasor kiépítését, az itteni területek parcellázását és eladását. A főváros vezetése felajánlotta Batthyány grófnak, hogy szobrot emelnek elhunyt rokona tiszteletére, csak folytassa az akkor már Batthyány-erdőnek nevezett terület parkosítását. 1800-ban a város eladta a fasori telkeket, a bevételt a Városliget további munkálataira fordította. 1802-ben már lóversenynek adott otthont az új park, ami óriási tömeget vonzott. Három évig húzódott a bérlő és Pest város vitája a ligetről. Ám mivel Batthyány Tivadar nem teljesítette a vállalt feladatokat, felbontották vele a szerződést.

Halászati ünnepély a tavon

A Városszépítő Bizottság pályázatot írt ki a Városliget rendezésére, mivel 1817-ig tervek nélkül, közel 50 ezer forintot költöttek a területre. Heinrich Nebbien pályázatát hirdették ki győztesnek. A megvalósításra közadakozásból igyekezett a város pénzt szerezni. Lecserélték a tó kisebb szigetének fahídját egy drótból készült átkelőre, így 1826-tól Drót-szigetként emlegették a helyet. A Városligeti-tó mellett pihenő embereket katonazenekarok, mutatványosok szórakoztatták. Nagy látványosságnak számított a tavon rendezett halászati ünnepély. 1830-ban József nádor utasítására kivágták a fasor nyárfáit. Szükség volt a tüzelőre a nagy hideg miatt. 1832-től óránként induló társaskocsival lehetett kijutni a ligetbe.1838-ban a nagy árvíz elől sokan menekültek ide, a Városliget a következő évtizedekben is számos alkalommal nyújtott menedéket az embereknek.

Közadakozásból szépülő liget

1840-től elkezdődött a nagyobb terület, a Páva-sziget beépítése. Tizennégy év alatt készült el közadakozásból a liget keleti határán a Hild József által tervezett Hermina-kápolna, amelyet Scitovszky János hercegprímás szentelt fel. A nyitóünnepségen Liszt Ferenc vezényelte a férfikart.

Közben a területből minden irányból kihasítottak darabokat: vasútépítésre, kertészetnek. 1849-ben, amikor a császári csapatok a Várból lőtték a várost, a lakosság egy része itt keresett menedéket. A szabadságharcot követően a park erősen lepusztult, végül a város ismét kezelésébe vette. Az 1860-as évektől ünnepélyeket szerveztek, amelynek bevételét a ligetre fordították.

Öt év alatt állatkert, színház, jégpálya épült

1864-ben részvénytársaság alakult az Állatkert létrehozására és 16 hektárt kihasítottak a területből e célra. Majd további területeket béreltek 30 évre, minimális összegért. Két év múlva 500 lakóval megnyílt a kert, amelynek első évében 67 ezer látogatót fogadott. Az 1869-es év mozgalmasra sikeredett: a lóvasút egyik állomáshelye lett a Városliget, megtartotta első előadásait a Kőmíves Imre-féle Városligeti Színkör, amely a liget első magyar nyelvű színháza volt és megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet. 1870 januárjában megnyílt a korcsolyapálya, mellette egy kis fabódéval. Ez az épület néhány évvel később leégett, ekkor a város engedélyt adott Lechner Ödön terveinek megvalósítására és felépült a pálya mellett egy fogadóépület. Hat éven át zajlott a Közmunkák Tanácsa közreműködésével párizsi mintára a nagy sugárút, a mai Andrássy út kialakítása.

Félhektáros műjégpálya

Zsigmondy Vilmos próbafúrásokat végzett a ligetben és 73 fokos vízre bukkant, így 1881-ben megnyílt az első fürdőház. 1883-ban az Országgyűlés törvényt fogadott el egy országos ünnepség megrendezéséről, amelynek része volt a Városliget. Az 1890-es évekre azonban ismét jelentősen romlott a park állapota, amelyet a Millenniumi ünnepségekre akartak megújítani. A Lechner-féle korcsolyapavilon helyére egy új pavilon került. 1894-ben elkezdődött a Feszty-körképnek helyet adó rotunda kialakítása a Szépművészeti Múzeum helyén és nekiláttak a Műcsarnok építésének is. 1896-ban megrendezték a Városligetben az első Gyors- és műkorcsolya Európa bajnokságot. Ez év májusában 200 épületben, 55 hektáron megnyílt a Millenniumi Kiállítás. Elkezdődött a Széchenyi fürdő építése és előtte egy angolpark kialakítása. Az 1920-as években a Tanácsköztársaság leverése után a ligetben felépült a Regnum Marianum templom.
1926-ban több, mint fél hektáros műjégpálya épült a Városligeti-tavon, amelyen jégkorong Európa bajnokságot tartottak.

1937-ben lebetonozták a Városligeti-tó alját. A parkosított Hősök terét leburkolták az Eucharisztikus Kongresszusra.

Pápai szentmisék helyszíne

A második világháború óriási pusztítást okozott a ligetben is. Találatot kapott a Korcsolyacsarnok, az Iparcsarnok, a Közlekedési Múzeum. Több bomba került a Városligeti-tóba is. Az 1950-es években elbontották a Regnum Marianum templomot és tervpályázatot írtak ki Sztálin szobrának elkészítésére. 1974-től 4 év alatt 100 millió forintot költöttek a ligetre. 1985-ben megnyílt a Petőfi Csarnok. 1989-ben Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése előtt felújításra hivatkozva elvitték a Városligetből Lenin szobrát, ami soha nem tért vissza. 1991-ben a Hősök terén százezrek vettek részt a Szent II. János Pál pápa által celebrált szentmisén. Harminc évvel később ismét pápai szentmise helyszíne lesz a terület. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére szeptember 12-én Budapestre érkezik Ferenc pápa.

Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség