Nincs elég hely a szívekben?

09 mai 2020
Halál, félelem, halálfélelem, kegyelem – néhány hét alatt valamennyivel szembesült Gabriela Bambrick-Santoyo, aki belgyógyászként a járvány frontvonalában dolgozik.

Egy háborús övezethez hasonlította a belgyógyász azokat az állapotokat, amelyet kollégáival a koronavírus elleni küzdelemben megtapasztaltak. Emberek, akik betartanak minden előírást, egyik napról a másikra halnak meg.

“Nem tudunk lépést tartani a halálesetekkel. Nincs elég hely a szívekben, nincs elég hely az elmékben és a testekben. Nincs elég hely a kórházakban, sem a hűtőházakban” - így szemléltette interjújában Gabriela a viszonyokat. A folyamatos érzelmi megterhelésen túl a saját félelmeikkel is meg kell küzdeniük.

Bénító félelem

“Minden nagyon valóságossá válik, amikor oly sok halált lát maga körül az ember. Vajon az én életemet is elveszik? Hajlandó vagyok-e az életemet feláldozni a körülöttem lévőkért?” - ezek a gondolatok kavarogtak az évtizedes orvosi tapasztalattal rendelkező nőben. Bevallotta, hogy tele volt félelemmel, amikor a COVID19-el küzdő embereket kellett kezelnie.

“Gyorsan el akartam végezni az orvosi kötelezettségeimet, gondoskodni arról, hogy a beteg megkapja mindazt, amire szüksége van, és a lehető leggyorsabban elhagytam a helyiséget” - mondta Gabriela az interjúban. Ám, ekkor szembesülnie kellett azzal, amit ma mindenki szeretne elkerülni… Egészséges, 18 éves lányát kórházba szállították, megfertőződött.

Fordulat

„Esténként sírva hívott fel a kórházi szobájából, mondván: „»Anya, elvesztettem minden méltóságomat. Nem engedtek ki mosdóra, azt hittem összecsinálom magam.« Ez engem is megrendített, és elgondolkodtam, vajon én hogy bánok a betegeimmel.”

Ezek a napok átformálták a doktornő gondolkodását. Eldöntötte, az életét teljes mértékben a betegeinek szentelni. Ahogy fogalmazott: “Még több kegyelmet adok át és soha nem engedem, hogy elhagyottnak érezzék magukat.”

Gabriela Bambrick-Santoyo Mexikóvárosban született és nőtt fel, és 1987 óta aktív és elkötelezett tagja a Fokoláre mozgalomnak.1 Jelenleg New Jersey északi részén, a Montclair-ben működő kórház Belgyógyászati Osztályának társigazgatójaként dolgozik. A doktornő elválaszthatatlannak nevezte katolikus hitét az orvosi hivatásától. Tizennyolc évesen érzett késztetést, ahogy fogalmazott, hogymegélje az evangéliumot”. Ez alapjaiban változtatta meg az életét és ez irányítja a cselekedeteit mind magánemberként, mind orvosként. A segítségnyújtáson túl, a katolikus létnek Gabriela szerint fontos szerepe van, amikor az orvostudomány etikai szabályainak kell megfelelnie. A doktornő vallja: fontos, hogy az élet különböző területein szaktudással rendelkező katolikusok keressék egymással a kapcsolatot.

Orvos és ember

A járvány elleni küzdelem frontvonalában a stabil alapok ellenére sok minden átértékelt a doktornő. Neki kellett ellátnia egy szintén fertőzött férfit, aki érzelmileg labilis és rendkívül agresszív volt. A beteg fenyegetőzött, ha Gabriela nem az ő utasításai szerint cselekszik, akkor megüti.

“Két-három pillanatba telt, hogy emlékeztessem magamat arra, ő is csak Isten gyermeke, vagyis türelemmel, szeretettel és irgalommal kell rá tekintenem. Amint látta ezt a szememben, haragja elpárolgott. Amikor áttették egy másik osztályra, távozóban felém fordult, rám mosolygott és azt mondta »Ön és egy nővér voltak egyedül, akik időt szántak rám és megmagyaráztak dolgokat.«”

„A rengeteg halott között megadatott a kegyelem is” - így mesélt az orvos arról a pácienséről, aki 91 évesen fertőződött meg a koronavírussal. Az asszony nagyon rosszul volt, tudta, hogy meg fog halni, mégis békesség árasztotta el. Az utolsó pillanataiban is vele maradt a doktornő, aki telefonon keresztül tartotta a haldokló családjával a kapcsolatot:

“Átadtam a hozzátartozóktól érkező szeretetteljes üzeneteket. Mivel rosszul hallott, nagyon közel kellett hajolnom a füléhez, hogy megértsen. Ez is egy félelmetes érzés volt, amikor fizikailag is közel álltam a haldokló betegekhez és tartottam a kezét. Tudtam, hogy nem menthetem meg az életét. Én voltam a szeretet csatornája a családja, és természetesen a szeretet közvetítője Isten részéről.”

Forrás: https://cruxnow.com/interviews/2020/04/doctor-balances-faith-work-in-coronavirus-hotspot/

Fotó: cruxnow

Fordította: Tóth Franciska

1Megjegyzés: A Fokoláre mozgalom (teljes nevén Mária Műve – Fokoláre mozgalom) egy 1943-ban Olaszországban létrejött lelkiségi megújulási mozgalom a katolikus egyházon belül.