Tel-Avivtól Rómáig

07 juin 2021
David-Maria Jaeger különös utat járt be pappá szenteléséig. Egy tel-avivi zsidó családba született. Fiatalon, hat év elvonulás után áttért a katolikus hitre, 1986-ban szentelték pappá.

David-Maria Jaeger ma már ismert kánonjogász, a Szentszék és Izrael közötti kapcsolatok jogi szakértője, a két állam között 1993-ban aláírt Alapvető Megállapodás egyik előkészítője volt. Igazán kivételessé teszi személyiségét, hogy keresztény papként hazaszerető izraeli zsidónak vallja magát: "Igazán boldog és hálás vagyok azért, hogy a zsidó néphez tartozom. Származásom szerint az vagyok, akinek születtem: zsidó, konkrétan izraeli zsidó. Természetesen nem tudom elképzelni, hogy ez másképpen legyen; miért is kellene?”

Hat év elvonulásban

David Maria Jaeger Tel-Avivban született zsidó polgári családban. Általános iskolai tanulmányait a város vallásos-cionista polgári iskolájában végezte. A középiskolában is vallásos oktatásban részesült. A gimnázium után hat évig a világtól elvonultan élt, miközben elsöprő erejű hitbéli változáson ment keresztül. Ez a megvilágosodás határozza meg azóta életútját, áttért a keresztény hitre.

Chaim Stanger ügyvéd, David közeli barátja később így mesélt erről az időszakról. „Hat évre eltűnt. Amikor visszatért, azt mondta: »Tudod, most már az Katolikus Egyház tagja vagyok.« (…) Életének az a szakasza sötét folt előttem. Soha nem beszélt arról a folyamatról, amelyen keresztülment. Azt mondta: »Chaim, majd beszélünk róla, ha eljön annak az ideje«”.

„Elvesztettem a hitemet”

Egy interjújában David Maria Jaeger a következőket mondta a váltás mögött lejátszódó lelki folyamatokról: "Teljesen elvesztettem a hitemet, szóval nem a zsidó vallásból, hanem a hitetlenségből tértem át a kereszténységre. Ez alapjaiban határozta meg azt a szemléletmódot, ahogyan a keresztény hithez közeledtem, mérlegeltem, tanulmányoztam és befogadtam.” Hozzáfűzte azt is, hogy soha senki - család vagy barátok - nem kritizálták azért, mert elhagyta a zsidó vallást. Édesapja, Gershon, a holoni Kugel gimnázium igazgatója volt. Édesanyja, Dvora, Brazília helyettes konzulja volt Izraelben.

Chaim megjegyezte: „David apja úgy tett, mintha nem is tudna róla, hogy a fia áttért a kereszténységre, mert ahogy megfigyeltem, kerülték ezt a témát. De mindkét szülője szerette őt, az édesanyja is támogatta és szeretetteljes volt hozzá.”

Hídépítő Vatikán és Izrael között

A kánonjogi doktori diploma megszerzése után David Jaeger Jeruzsálemben és Rómában tanított, közben fontos gyakorlati tapasztalatot szerzett jogi területen. A Szentföld iránti figyelmességéről és érzékenységéről jól ismert atya sokat tett az ökumenizmus, valamint a zsidó-keresztény párbeszéd intézményes és diplomáciai fejlődéséért. Tizenkilenc éven át a Szentszék jogi tanácsadója volt, ebben a minőségében kulcsszerepet játszott a Vatikán és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok előmozdításában. A Szentföldi Ferences Kusztódia római delegátusaként hozzájárult azokhoz tárgyalásokhoz, amelyek 1993-ban a két állam közötti megállapodás aláírásához vezettek. A szentföldi helyzetről szólva elmondta, hogy a biztonságot végül csak a békében lehet megtalálni. Jaeger hozzátette, csak az igazságosság, a méltányosság és az egyenlőség lehetnek a béke elérésének útjai, amelyre mind az izraeli, mind a palesztin félnek nagy szüksége van.

Eltéphetetlen kötelék

Az 1990-es években Jaeger elnöki tisztséget töltött be az Austini Egyházmegyei Bíróságon (Texas), ahol többek közt olyan kánonjogi kérdésekben hozott döntéseket, mint a házasság érvénytelenítése.

1999-ben a Rómában működő Antonianum ferences pápai egyetem professzorává nevezték ki, 2011-ben XVI. Benedek pápa az Apostoli Szentszék legfoglalkoztatottabb bíróságának, a római Rota könyvvizsgálójává tette. Kinevezése fontos elismerést jelentett nemcsak a magas intellektusú ferences szerzetes számára, de a közösségnek is. Hivatalba lépésének hírére úgy reagáltak: „Öröm és büszkeség forrása az egész ferences közösség számára, különösen a Szentföldi Ferences Kusztódiának, ahol sokáig és lelkesen dolgozott, akárcsak a kusztódia római delegátusaként.”

Az izraeli zsidó közösség egy cikket szentelt David Jaegernek a Haaretz című újságban a kinevezésekor. Az írás ismertette az életútját, kitért a meghozott nehéz döntéseire, hangsúlyozva kifinomult diplomáciai képességét és kiváló műveltségét. A lap kiemelte, hogy a legmagasabb intézményi és egyházi körökben is képes volt bizonyítani és termékennyé tenni szellemi szintézisének gazdagságát a zsidó gyökerek és a keresztény érzékenység közt.

David Jaeger örömmel emlékszik vissza Izrael ’50-es, ’60-as évekbeli egalitárius társadalmára: "Az osztályomba kormánytisztviselők, szakemberek, üzletemberek és tudósok, valamint utcaseprők és munkások gyermekei jártunk együtt."

A szülőföldjéhez máig ragaszkodó pap a rohamosan fejlődő Tel-Avivról azt mondta: „Ez egy olyan nyitott város, amely Izrael újdonságairól és az új kezdetekről tett tanúbizonyságot, amely iránt népünk annyira vágyakozott. Izrael számomra elsősorban Tel-Avivot jelenti. "

A magyar kapcsolat

A magyar származásáról a ferences szerzetes elmondta, hogy édesapja tágabb családja az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt. A szűkebb család pedig Munkács területén lakott, amely az első világháború után Csehszlovákiához tartozott. A család többi tagja a magyarországi részen maradt. Édesapja gyakran járt Szegedre és környékére, ahol a rokonok laktak. Jaeger atya gyermekkorában sokszor hallott magyar szót maga körül. Édesapja nagy csodálattal és elismeréssel volt a magyar nemzet iránt. Annyira, hogy történelem tanárként zsidó származása ellenére doktori dolgozatát a prágai egyetemen a következő témáról írta: a magyarok szerepe a keresztény Európa védelmében a korábbi századokban. „Bár nem beszélek magyarul, szívemben mindig nagy szeretettel gondolok a magyarokra” – zárta a Vatikáni Rádió magyar műsorában adott interjúját David Jaeger ferences atya, a szentföldi ferences kusztódia római delegátusa.

Forrás: thejc.com,custodia.org,caspari.com, cna.com, Vatikáni rádió

Fotó: NEK