Egy főoltár, amely üzent a világnak

Nagy kihívás, amikor az ember egy építészdinasztiába születik. Az még nagyobb, ha az a Lechner-család. Lechner Ödönnek óriási szerepe volt szecessziós építészete révén Budapest mai városképének kialakításában. Ismerjük az unokaöcsének, Jenőnek hasonlóan gazdag életművét?

Kismarty-Lechner Jenő nehezen vette a gimnáziumi kihívásokat, végig bukdácsolta a fővárosi középiskolákat. Építészi vénája azonban korán megmutatkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen a korszak nagyjai: Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Czigler Győző is tanították. Első munkahelye Hauszmann irodájában volt, így a Budavári Palota munkálataiba is bekapcsolódhatott. 1905-ben a Műegyetemen tanársegédi majd adjunktusi állást kapott.

Tudatosan törekedett a saját stílusa megtalálására munkáiban és eltávolodott Lechner Ödön formanyelvétől. A modernitás mellett a magyar népi motívumkincs megőrzése, újragondolása köszön vissza terveiben.

Hírnév koronázással

Lechner részt vett a népiskola-építési programban. Számos síremlék tervét is elkészítette, ezek közül kiemelkedik Jókai nyughelyének kialakítása. Igazán ismertté azután vált, hogy IV. Károly 1916-os koronázására ő tervezte a trónsátrat és a főoltár baldachinját. A miskolctapolcai gyógyfürdő vendéglője és szállója mellett a Néprajzi Múzeum pályatervét is elkészítette. Rózsahegyi Kálmán Tartsay úti villája, és a Regnum Marianum templom terveit is ebben az időszakban vetette papírra.

Egy pályázat két győztese: Lechner és Lechner

A 19. század egyik nagy kihívása volt a fővárosban a lakásínség csillapítása. A Tisztviselőtelep ennek a törekvésnek az egyik eredménye. Gyorsan benépesült a kertvárosias jellegű városrész, így a kápolna is kezdett a gyarapodó közösségnek szűkössé válni. Templomalap létesült, amelynek vagyona lassan hízott, az első világháború is akadályokat gördített a közösség álmainak megvalósítása elé. Az ügy mellett védnöki tisztet vállaltak: Prohászka Ottokár és Kohl Medárd püspökök, és herceg Eszterházy Miklós. A főváros ingyen bocsátotta a Rezső téren a telket a templomépítés céljára. „ Az Egyesület 1909-ben felkérte Izabella főhercegnőt az építés legfőbb védasszonyának. 1913-ban az ő kifejezett kívánságára az Egyesület felkérte I. Ferenc József királyt, hogy engedje meg, hogy az építendő „Magyarok Nagyasszonya" templomot 80. születésnapján, hosszú uralkodásának emlékére, jubileumi templomnak nevezhesse el. A királyi engedélyről tanúskodik a kupola belső felirata. A király 100 000 koronát adott a templom építéséhez. Rövidesen 600 ezer korona gyűlt össze. Folyt a pályázatra beérkező tervek bírálata.” Lechner Jenő elképzelése nyert.
Eredetileg a templomot Lechner Ödön tervezte volna, hiszen 1913-ban az ő neoromán stílusú tervei győzték meg az illetékeseket. A háború után nem ezt valósították meg, hanem újabb pályázati körben döntöttek az új templom épületéről.

Trianon fájdalma

Az alapkövet 1924-ben helyezték el, a felszentelésre pedig 1931-ben kerülhetett sor. Amikor Serédi Jusztinián megáldotta az új templomot, az még Ferenc József nevét viselte. A templom első ránézésre olyan, mintha az esztergomi bazilika kicsinyített mása lenne, de ez csak az első benyomás. A Népligetben álló épület öt kupolával, kilenc bejárattal és hat lépcsőházzal rendelkezik. A görögkereszt-alaprajzú épület klasszicizáló, empire stílusú. A templom mellett keresztút is létesült, stációit kettő kivételével 1971-ben elbontották. Az egyik kereszthajóban Feszty Árpád lányának, Masának alkotása látható, amely Lisieux-i Szent Terézt ábrázolja. Egy másik festmény a történelmi Magyarország templomai közül jelenít meg néhányat.1928-ban avatták fel a budapesti Szabadság téren a Trianoni Országzászlót. A négy égtáj elrablott területeit megtestesítő irredenta szobrok (1921) alkotta képzeletbéli köríven, azokkal szembefordulva helyezte el Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász az Ereklyés Országzászlót, amelyet 1928. augusztus 20-án, több tízezres tömeg előtt avattak fel.

Egy oltár, amely előtt a világ a világért imádkozott

Az 1930-as években már bekapcsolódott Lechner Jenő munkáiba fia is. Közös munkájuk gyümölcse volt az Eucharisztikus Kongresszus főoltára.

1937 augusztusában nyilvános tervpályázatot írt ki a világesemény Előkészítő Főbizottsága a világesemény főoltárára. Tizennégy beérkezett mű közül, Lechner és fia nyert. Az első vázlatokat több alkalommal módosították. A Hősök terén lévő emlékmű kolonnádja közé, vékony pillérekkel tagolt, lapos teraszos modern alépítményt terveztek. Ehhez két torony kapcsolódott. Az alépítmény közepére került az oltárbaldachin, amely a római Szent Péter-bazilika Bernini által tervezett barokk főoltár-baldachinjának a mása. Az eredeti méreteit nyolcadára csökkentették Lechnerék. Az oszlopokat gipszből öntött részekből állították össze, a belsejükben villanyvezeték, villámhárító és csatorna is volt. A két torony helye többször változott, végül az emlékmű hátoldalához illeszkedett, a hátsó homlokzat lépcsőfeljáróján 100-100 lépcsőfokot alakítottak ki. A tornyokban kaptak helyett a hangszigetelt rádióközvetítő-fülkék és a sajtóiroda. Nyolcszáz köbméternyi fát, ötholdnyi fenyőerdőt vágtak ki a főoltár elkészítéséhez. A teljes építmény térfogata 15 ezer köbméter volt. A faszerkezetekre függönyök kerültek, amelyen a magyar és az Eucharisztia fő szentjeit ábrázolták. Az oltár fő színei a fehér, az arany és a bíbor voltak. Lechner Jenő úgy nyilatkozott, hogy az oltárt úgy kellett a térszerkezetben megvalósítani, hogy az „építmény formában és színben (…) kifejezze azt, hogy a katolikus hitélet középpontja ezekben a napokban a mi fővárosunk. Amikor az Eucharisztikus Világkongresszuson a pápa kiküldöttje Budapesten a szentmisét mondja, a római pápai oltár mennyezetének hasonmása borul föléje. Ez kifejezi a katolicizmus egységét.”

Szem és lélek

Lechner Jenő ebben az időszakban egyre inkább támaszkodott munkatársaira, mivel a látása nagyon meggyengült. Vázlatait így kollégái vastag vonalakkal rajzolták meg, amelyet ő utána nagyítóval végignézett. Az egyetemen úgy tartotta óráit, hogy a kivetített képeket már nem látta, de fejből tudta azok minden részletét. 1936-ban Lechner Jenő tervei alapján született újjá a Bécsi kapu. Nevéhez fűződik a remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom. A Szent István-bazilika leégett kupolájának újjáépítése volt az utolsó nagy munkája. 1962-ben hunyt el.

Forrás: Lechner Tudásközpont

Fotó: köztérkép.hu, gallery.hungaricana.hu