Egy sziget kilenc neve

Valószínű, hogy hazánk legtöbbször átnevezett helye a Margitsziget. A különböző korokban az Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum), Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget nevet is viselte. A rengeteg névváltozás azért is különös, mivel a terület földtörténeti-földrajzi értelemben Budapest legfiatalabb része. Az eredetileg 58 hektáros terület a Duna hordalékkúpja volt, mai formáját a folyószabályozás révén nyerte el. Kezdetben 3-4 különböző szigetből állt. A régészeti feltárások során a II-IV. századból származó feliratos kövek, pénzérmék kerültek elő. A hely első írott említése 1225-ből maradt fenn. Imre király a 12-13. század fordulóján idetelepítette az udvarát . IV. Béla király 1245-ös oklevele szerint a szigetet elődei a premontreieknek adták. Szent Pál falva néven még falu is volt egykor ezen a területen. Az esztergomi érseknek és a johannitáknak is állt vára a szigeten.

Vihar a szigeten

1241-ben IV. Béla menekülni kényszerült az országból a tatárok pusztítása elől. Split melletti ideiglenes otthonukban született Árpád-házi Szent Margit. Miután az uralkodó visszatért Magyarországra, Margit lányát a veszprémi apácakolostorba küldte. 1252-ben a királylány 17 társával a számukra alapított nyulak-szigeti kolostorba költözött. Margit 1270-ig, haláláig a szigeten élt. Sírja negyed évszázadon keresztül zarándokhely volt. A török hódoltság idején az apácák elköltöztek a kolostorból és magukkal vitték Boldog Margit hamvait is. II. József 1782-ben megszüntette a rendet, Boldog Margit maradványai ekkor vesztek el. IV. Béla leányát 1943-ban avatták szentté. 1914-ben nagy vihar csapott le a szigetre, fákat döntött ki és az egyik gyökerei alól épségben előbukkant az apácazárda harangja. A két világháború közötti időszakban ásatásokat végeztek a szigeten. A kolostornak csak egyes részeit tárták fel, amelyek közül ma a nyugati udvar, a kápolna, a királynői lakóház, a torony, a sekrestye, a templom, a kerengő, a káptalanterem, a konyha, a fűtőház, az ebédlő, a kútház, a laikusok ebédlője és a dolgozóterem látható.

A Margitsziget születése

1790-ben óriási átalakítás kezdődött a szigeten, miután az Országgyűlés a területet Sándor Lipót főhercegnek adományozta. A nádor a schönbrunni mintát követve nagy építkezésekbe kezdett. A megkezdett munkát Sándor főherceg öccse is folytatta. Tost Károly főkertészben partnerre lelt nagyszabású terveihez. József nádor feleségének, Pavlovna nagyhercegnőnek nyaralót építtetett. Az 1848-49-es szabadságharc után ezen a szakaszon nekiláttak a Duna szabályozásának. A három sziget egyikét elkotorták, az alsó résznél lévőt pedig feltöltötték és a Margitszigethez kapcsolták. A területet egészen 1901-ig csak hajóval lehetett megközelíteni, ekkora készült el az 1876-ban átadott Margit híd szigeti lejárója. A terület északi végét 1950-ben kötötték össze az Árpád híddal.

A világ összes rózsafajtája itt nyílott

A szigetre a Monarchia időszakában fenyőritkaságokat telepítettek. A pompás kertek között lóvasút közlekedett egészen 1928-ig. 1905-ig József nádor birtokában volt a sziget. A Festő-szigetet ő vásárolta meg Buda városától és hozzácsatolta a Margitszigethez. A szigetet az állam 1908-ban vette meg, majd német és francia tőke bevonásával egy társaságot hozott létre gyógyfürdő építésére. Az 1880-as években létesült a japánkert, a fácános, valamint a Művész sétány is, és 16 ezer rózsatő virágzott a szigeten. 1870-től az árvízi védekezés miatt a területet feltöltötték. Óriási kertészeti fejlesztések zajlottak: 60 ezer köbméter földet mozgattak meg, 50 holdnyi területet füvesítettek, 6 km hosszú sétaút létesült, több mint 3000 fát ültettek el és 50 ezer cserjét. A rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafajtája megtalálható volt, 25 000-es tőszámmal. A Margitsziget napjainkig megőrizte népszerűségét. Otthona az első magyar kertművészeti emléknek is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkertnek. 1929-től a sziget gyógyhelynek minősült. A II. világháború pusztítását ma is őrzik a fák megroncsolt törzsei.

Miniváros minden luxusa egy helyen

A ferencesek a 13. században érkeztek a szigetre, kolostorukat a törökök rombolták le. József nádor a villáját a romok mellé építtette. A Margitsziget legrégebbi épülete a premontreiek kápolnája lehetett. A 12. századi épület belsejében a régészek egy 11. századi kápolna falait is feltárták. A Sziget egyik legismertebb épülete az Ybl Miklós által épített nagyszálló. Gyógyfürdőt is ő tervezett a szigetre amelyet az 1956-os árvíz után elbontottak.A víztorony 1911-ben készült el, innen biztosították a sziget ellátását. A Palatinus strandfürdő és a versenyuszoda a két világháború között épült. Utóbbit hazánk első úszó olimpiai bajnoka (Hajós Alfréd) tervezte és 1930-ban nyílt meg. A több mint 3000 főt befogadó szabadtéri színpad 1938-ban épült. Két évvel korábban a marosvásárhelyi példát követve készült el a Zenélő kút Kaffka Péter tervei alapján.

Budapest egyik legkedveltebb helyszíne szerepet kap az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetében is. Ide várják a családokat szeptember 11-én.

Fotó: pixabay