Ezeréves katolikus templom

2021. április 27.
Rengeteg a rejtély, a megválaszolatlan kérdés a tarnaszentmáriai templommal kapcsolatban. Kalandozzuk az Árpád-korba, fedezzük fel évezredes örökségünk egyik ékkövét!

Megoszlik a történészek, építészek véleménye arról, hogy mikor építhették Tarnaszentmárián a Boldogasszony templomot. Ám abban egyetértés van, hogy a X-XI. század fordulójától ez az éke a Heves megyei településnek. Magyarország legrégebbi, ma is működő katolikus temploma a keleties motívumkincset is tükröző szakrális építmény.

A településről és környékéről a III. századból maradtak olyan emlékek, amelyek arra utaltak, hogy már lakott volt: vandálok és szarmaták éltek akkor ezen a tájon.

Találtak a templom hajójának közepén egy családi sírhelyet. Ebben őskori, Árpád-kori és középkori edénytöredékek is voltak. A szakemberek szerint az altemplombeli sírhelyet többször megbolygatták, a feltáráskor már üres volt. Egyes kutatók Géza fejedelem egyik lányának udvarházaként emlegetik a települést és az ő sírjának tartják a nyughelyet. Míg más források szerint a fejedelem testvérének, Mihálynak temetkezési helye lehetett a sír.
Annyi bizonyos, hogy a török megszállás alatt a templom súlyosan megrongálódott. 1734-ben helyreállították és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1849 után bővítették a templomot, harmadával meghosszabbították a hajót. A torony szintén a 19. században épült, érdekessége, hogy a kupoláját is kőből faragták ki. Tarnaszentmária lakói a szénégetés, földművelés mellett kőfaragásból éltek, a falu ez utóbbi tevékenység egyik központjának számított a térségben.
A mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújítás során nyerte el. Hazánk talán legrégibb és legkisebb, ma is működő temploma egyhajós, keletelt, amelyhez a 19. század második felében készült nyugati homlokzati torony. A szentély alatt íves apszisból álló altemplom van, az egykori oltár alatti sírhellyel. Ősi jellegű az épület déli oldalán kívül futó „szalagfonatos csomódísz”. Ezt a jelet Salamon keresztnek is mondják. A középkori hiedelemvilág úgy tartotta, hogy ez távol tartja a bajt.

Négy színes oszlop áll a szentélyben, a vörös és szürke kövek az életet és a halált szimbolizálják.

Az altemplomnak egy csodát is tulajdonítottak. Egy család rendszeres járt ide vak kislányukkal, akinek javulás állt be az állapotában.

Forrás: Magyarország műemlékjegyzése, Heves megye ((Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)

Videó: Szent István Televízió