Hősök tere: Nagy idők tanúja

Budapest egyik legtöbbet fotózott helyszíne az Andrássy utat lezáró Hősök tere. Az ikonikus tér kialakítását számos szempont meghatározta: a város fejlődése, párizsi mintára az Andrássy sugárút kiépítése, egy reprezentációs tér kijelölése és az a szemlélet is, ami a nemzeti tudat erősítését célozta.

Fontolva haladók

A millenniumi ünnepségsorozat ötlete a 19. század derekán merült fel. Hosszú tárgyalások, viták előzték meg a megvalósítását. Amikor végre 1892-ben törvénybe foglalták egy országos nemzeti kiállítás megrendezését, már akkor felmerült egy millenniumi emlékmű felállításának ötlete. Utóbbi törvényi támogatást csak 1896-ban kapott, a monumentális szoborcsoport elkészülésére így is évtizedeket kellett várni.

A harmincéves építkezés

A millenniumi ünnepségre felépült a Műcsarnok, és döntést hoztak a Szépművészeti Múzeum és a már említett évezredes államiságnak emléket állító szoborcsoport felállításáról is. Ennek ellenére a honfoglaló vezéreket szobrai és a magyar hősi halottak jelképes sírja csak 1929-re készült el.

A miniszterelnök közbelép

A tér kialakítására több pályázatot is kiírtak. Az elsődleges cél az Andrássy út impozáns lezárásának megoldása volt. Volt olyan terv, amely szerint egy félköríves kolonnád elé Andrássy Gyula lovas szobrát helyezték volna el. 1894-ben Wekerle Sándor miniszterelnök pontosító előterjesztéseket nyújtott be az általa javasolt emlékműhöz, hogy felgyorsítsa a folyamatokat. Bizottságot hoztak létre, amely végül pályázat kiírása nélkül döntött arról, hogy Schickedanz Albertet és Zala Györgyöt kérik fel a szoborcsoport megvalósítására. Wekerle személyesen kérte fel a művészeket. Előbbinek egy korábbi tervét némileg átdolgozva elfogadta az illetékes bizottság és 1898-ban elkezdődhetett a kivitelezés.

Vita, vita, vita

1905-re elkészültek a tér épített részei, a szobrok születése hosszabb folyamat volt, amelyet tovább késleltetett az első világháború is. A közterületi nemzeti panteon születését óriási figyelem és viták övezték. Kinek legyen és kinek ne legyen helye a nagyjaink között? Az 1897-ben elfogadott névsor szerint a kolonnád két részében: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János, I. Ferdinánd, III. Károly, II. Lipót, Mária Terézia és Ferenc József bronzszobrát helyezték volna el.

Művészi összefogás

Heves viták után Szapolyai helyére, egyedüli nem királyi személyként, Hunyadi János alakját emelték be. Az épített részek 1905-ös avatásakor öt történelmi személyiség szobra készült el. A feladattal megbízott Zala György számos nagyszerű művészt vont be az alkotásba, Füredi Richárd, Holló Barnabás, Köllő Miklós, Kiss György, Margó Ede, Senyei Károly, Telcs Ede, Ifj. Vastagh György is közreműködtek a királyi alakok elkészítési folyamatában.

Egy vitán felül álló szobor

Az emlékmű egyetlen alakja körül nem robbantak ki viták. Ez a 36 méteres korinthoszi oszlop tetején álló közel öt méter magas Gábriel arkangyal szobor, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. A millenniumi emlékmű 85 méter széles és 13 méter magas. Az oszlopcsarnokban 7-7 szobor áll, mindegyik alatt egy-egy domborművel. Összesen 26 szobor díszíti a gigantikus emlékművet: Árpád fejedelem és a honfoglaló vezéreken kívül, királyok, Gábriel arkangyal és négy allegorikus szobor - a Munka, a Jólét, a Tudás, a Dicsőség, a Béke és a Háború - magasodik a nézelődő fölé.

Ideológiák, szoborcserék

Az első világháború utáni zűrzavaros időszakban gyakran változott, hogy kinek az alakja maradhat a téren és kit akar az aktuális rendszer kiradírozni az emlékezetből. A Tanácsköztársaság 133 napos uralma idején a Habsburg-uralkodók szobrait elvitték. 1919. május 1-én a monumentális alkotást vörös lepellel vonták be. A Horthy-korszakban visszatértek a száműzött uralkodók, Ferenc József megrongált szobrát Zala György újra alkotta.

1938. Új szerepben a Hősök tere

Három évtizedes kivitelezés után, 1929. május 26-án felavatták a teret. Az első nagy esemény, amelyet itt rendeztek az 1930-as Szent Imre-év volt. 1932 óta viseli a Hősök tere nevet a múzeumok és a Városliget által ölelt terület. 1938-ban óriási változások zajlottak le, az Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére térkő burkolást kapott a terület. Ezáltal hatalmas tömegrendezvények megtartásának helyszínévé vált a korábban fákkal, cserjékkel beültetett park.

Újratervezés

A nemzeti panteont, az ezeréves államiság szimbólumait mind gyakrabban halványították el az itt zajló tüntetések, politikai propagandisztikus események a 20. század második felében. A második világháború pusztítása nyomott hagyott a téren, Mária Terézia és II. Lipót szobra megsemmisült a harcokban. 1945 után restaurálták Árpád fejedelem és a vezérek alakjait, a Habsburg uralkodókat eltávolították, helyükre magyar szabadságharcosok, függetlenségért küzdők szobra került. Az egypárti rendszerben átalakított osztályharcos történelemszemléletet kellett tükröznie a főváros egyik legjelentősebb terének is. A hatalom által engedélyezett királyok mellé elkészítették Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrait is.

Sorsfordító események helyszíne

A második világháború után a tér elsősorban a pártállami erődemonstrációk helyszínévé vált. A május 1-i felvonulások itt zajlottak. Kádár János 1957-ben a Hősök terén mondta el azt a beszédét, amellyel legitimizálni igyekezett hatalmát a forradalom leverése után. 1989 júniusában a rendszerváltás időszakának egyik kiemelkedő eseményére, Nagy Imre és társainak újratemetésére gyűlt össze óriási tömeg a téren. 1991-ben a téren misézett Szent II. János Pál pápa.

Éld át a történelmi pillanatokat!

Szeptember 12-én ugyancsak kiemelkedő esemény helyszíne lesz a Hősök tere: Ferenc pápa itt mutatja be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét. A világesemény programjában több alkalommal kap kiemelt szerepet a tér, a nyitó ünnepség helyszíne lesz, illetve szeptember 11-én a Kossuth térről induló körmenet itt ér majd véget.

Nézz szét a programok között! Regisztrálj és gyere el, ünnepeljünk együtt!