A rózsa csodája

Óbuda, Buda és Pest egyesítésével 1873-ban létrejött Budapest. Tíz kerületének egyikét, Ferenc József hitveséről, Erzsébet magyar királynéról nevezték el. A körút kialakítása előtt a kerületben a Dob és a Dohány utca számítottak a legjelentősebb utaknak ebben az időszakban. A mai Rózsák terét és környékét ekkor kezdték el felparcellázni. A 19. században Baromvásártérnek nevezték ezt a területet. A környéken egymás után épült fel az Országos Protestáns Árvaház, az Országos Kisdedóvó Egyesület Óvónőképző Intézete és az Erzsébet Szegényápolda. Utóbbi elkészülte után a teret átnevezték Szegényház térnek.

Összefogtak, és templomot építettek

A városrészek egyesítésével és a fejlődés felgyorsulásával rövid időn belül ugrásszerűen megnövekedett a katolikus hívek száma Erzsébetvárosban, ami indokolttá tette a templom és egy új plébánia megépítését. Simor János bíboros, hercegprímás és a főváros vezetése összefogásával önálló plébánia létesült. A kétszintes épület Czigler Győző tervei alapján készült el. Felépült egy kisebb, 400 férőhelyes templom, amelyet 1881 novemberében szenteltek fel és ezzel párhuzamosan elkezdődtek egy nagyszabású építkezés előkészületei…

Alapkő-letétel a király jelenlétében

Simor János hercegprímás megvásárolta a mai Rózsák terét egy plébániatemplom felépítésének céljára. Tervpályázatot írtak ki, amelyre hat építész készített terveket. Steindl Imre műegyetemi tanár elképzelését választotta ki a bíráló bizottság. Az építkezés már javában tartott, amikor Ferenc József jelenlétében megtartották az alapkő-letételi ünnepséget. A munkálatok jelentős időbeli csúszása miatt a felszentelésre a millenniumi évben nem kerülhetett sor. Azután az Erzsébet királyné elleni merénylet miatt csúszott a templom átadása. A külső munkálatok 1897 végére készültek el, ezután láttak neki a belső terek kialakításának. A templom két tornya 76-76 méter magasba tör. Az épület alapterülete 1800 négyzetméter, 2600 ember befogadására ad lehetőséget.

A Steindl-massza születése

Steindl Imre a gótika francia hagyományait ültette át terveibe és azt a modern technikai megoldásokkal ötvözte. Három- és kereszthajós templom két tornya között alakították ki a főkaput. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoborai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában. A tervező a főhajó kereszthajóig futó szakaszában hat boltmezőt alakított ki. A hatszögletű szentély és egy-egy nyolcszögletű lépcsőtorony teszi még izgalmasabbá az épületet. A templom falait sárga színű, sajtolt téglával fedték, de faragott terméskövet is használtak. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.

Róth Miksa festett üvegablakai

A belső tér a névadó életművéhez illeszkedve puritán kialakítású. A főhajó festett ablaküvegei a második világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette. A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik. Eredetileg négy harangja volt a templomnak, ebből kettőt rekviráltak a második világháborúban hadicélokra.

Térden állva

A felszentelésre egészen 1901-ig kellett várnia a híveknek. A korabeli tudósítások szerint Ferenc József az egész misét a számára felállított zsámolyon térdelve hallgatta végig. „Elénekelték a magyar királyhimnuszt is, melynek szövegét Jókai írta – aki szintén jelen volt, – zenéjét pedig Erkel Ferencz. Ezt játszották és énekelték, mikor a király a templomba lépett s mikor onnan távozott, ő Felsége az istenitisztelet után a templom előcsarnokából még egyszer megnézte a templomot, megdicsérte és többekhez kérdéseket intézett.”

A több, mint harminc évig használt kis templom ajándékozás következtében 1905-től az Istenszülő Szűz Máriáról elnevezett görög katolikus templomként maradt fenn.

Szent Erzsébet emlékezete

1931-ben a hívek kezdeményezték, hogy a templom előtt állítsanak szobrot Szent Erzsébetnek, az Árpád-házi királylány halálának 700. évfordulóján. A teret is ekkor nevezték át a magyar szent attribútuma, a rózsa nyomán. Az egész alakos álló szobor alkotója Damkó József szobrászművész volt. A műalkotás posztamensének egyik oldalán Szent Erzsébet átveszi a ferences rend övét, a másik oldalán Erzsébet megitat egy szegényt. A második világháború idején bombatalálat érte a teret, a város ostroma során több találatot kapott az épület. A templom teteje, Szent Erzsébet szobra, a tornyok, az orgona is megsérült. A szocialista diktatúra időszakában nem történt meg a templom felújítása, ezért nagyon leromlott az épület állaga.

Az Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne

Az 1992-ben megalakult Szent Erzsébet Plébániáért Alapítvány vállalta fel a templom rekonstrukciójának szervezését. Fokról fokra újult meg a csodálatos épület. A főszentély megmaradt ablakain a magyar szentek sorakoznak, a mellékszentélyek új ablakain részben ezt a tematikát folytatták. Szent László mellett leánya, a görögkeleti egyházban nagy tiszteletnek örvendő bizánci császárné, Szent Piroska is helyet kapott. A 20. század nagyjai közül Apor Vilmos, Kalkuttai Teréz anya is megjelennek az ablakokon.

A csodálatos templom, amelyet sokan a főváros egyik legszebbjeként emlegetnek fontos helyszíne lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. Szeptember 8-án 17 órakor francia nyelvű szentmisét celebrál Jérôme Beau érsek. Ekkor mutatják be az Oscar-díjra is jelölt, a kongresszus himnuszának újrahangszerelésében közreműködő Pejtsik Péter által komponált Budapest-misét is.