Utat kell mutatni a világnak

Júniusban töltötte be 75. életévét Robert Sarah és a kánonjogi szabályoknak megfelelően benyújtotta lemondását az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusi tisztéről. Ferenc pápa elfogadta azt. A guineai bíboros a történtek után azt írta Twitter oldalán: „Isten kezében vagyok. Az egyetlen szikla Krisztus. Hamarosan találkozni fogunk Rómában és másutt. ”

Fenyegetések

Sarah bíboros ismertségét többek között konzervatív nézeteinek és határozott véleményformálásának köszönheti. A guineai egyházfő a 2015-ös családszinóduson a mai kor két legnagyobb fenyegetésének a gender ideológiát és az iszlám fanatizmust nevezte, ezek ugyanis az emberiség alapját, a családot támadják. „Ami a XX. században volt a fasizmus és a kommunizmus, az ma a nyugati homoszexuális és abortusz-ideológia és az iszlám fanatizmus” – fogalmazott. Robert Sarah 2020-ban „Szívünk mélyéből” című könyvében a cölibátus jelentőségét hangsúlyozta. A házas férfiak felszentelésének esetleges lehetősége „lelkipásztori katasztrófa, egyháztani zűrzavar, a papság értelmezésének elhomályosítása.” Úgy vélekedett a papi nőtlenség eltörléséről, hogy az nem oldja meg a hivatás válságát: „Az egyháziak házasságát elismerő protestáns közösségekben tapasztalt lelkészek hiánya pontosan ellenkezőjét bizonyítja. A papi hivatás válsága a hit válsága! Ahol kihirdetik az evangéliumot, és annak minden szabálya szerint élnek, ott nincs paphiány.”

Halállista

Robert Sarah 1945-ben született a guineai Ourousban, animista törzsi családban. A keresztség szentségében kétéves korában egy misszionárius atya szolgálata által részesült. Tizenegy éves korában Robert kijelentette, Isten szolgálatának szeretné szentelni életét. Rokonai hitetlenkedve fogadták: „Egy fekete fiúból nem lehet a katolikus Egyház papja!” Ő azonban kis batyujával elhagyja szülőfaluját, s ezzel egy fordulatos életút vette kezdetét: szegénység, távolság a családtól, később a hazáját feldúló függetlenségi háború, a marxista diktatúra és ezzel együtt a katonai üldöztetés. Tanulmányait több kontinensen: Elefántcsontparton, Franciaországban, Guineában, Szenegálban, Rómában és Jeruzsálemben végezte. Robert Sarah-t 1969. július 20-án szentelték pappá a Conakryi Egyházmegye számára, majd tíz évvel később Szent II. János Pál pápa püspökké nevezte ki. Sarah ekkor mindössze 34 éves volt, amivel a katolikus egyház legfiatalabb püspöke lett. Sékou Touré kommunista diktatúrájával szemben sikeresen megőrizte egyháza függetlenségét, és többször is szembeszállt az államhatalommal. Ellenállásért halállistára került, letartóztatására azonban nem került sor.

Elsődleges hivatás: Istent elvinni az emberekhez

2001-től a Népek Evangelizációja Kongregáció titkáraként, majd a Cor Unum Pápai Tanács elnökeként dolgozott. 2010. november 20-án XVI. Benedek pápa kreálta bíborossá, majd 2014. november 23-án Ferenc pápa nevezte ki az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusává. A francia, olasz és angol nyelvismerettel rendelkező guineai bíboros a Római Kúria kiemelkedő személyisége; a hagyományos katolikus tanítás erőteljes képviselője és támogatója a szexuális erkölcs és az élethez való jog védelmének, valamint az iszlám radikalizmus elítélésének. Rendszeresen foglal állást a világot és az Egyházat érintő problémákkal kapcsolatban. Sarah bíboros bírálta azt az egyházi irányvonalat – ezt a sajtó gyakran Ferenc pápával szembeni kritikaként értékelte, pedig nem annak szánta –, amely teljesen belemerül a politikai-szociális kérdések taglalásába s közben megfeledkezik elsődleges hivatásáról, hogy Istent elvigye az emberekhez. Az Egyház „túlságosan horizontális” lelkipásztori gyakorlatot folytat: hogyan is várható el, hogy az emberek Istenre gondoljanak, miközben az Egyház folyton szociális kérdésekkel foglalkozik?

Az önfeladás útja

Robert Sarah gyakran nyilatkozik az európai értékválságról is, melyről azt mondta: „Az ateizmus főként az európai ember felfokozott individualizmusából ered. Az istenségnek tekintett individuum egyre több autonómiára és abszolút függetlenségre vágyva hajlik Isten feledésére.” Egy másik alkalommal szintén erről a témáról beszélt, amikor kijelentette: „Akik megtagadják a saját hagyományukból, kultúrájukból, vallásukból fakadó értékeket, a megsemmisülésre vannak ítélve, mert elveszítik motivációjukat, energiájukat s nem akarnak már küzdeni identitásuk védelmében.”

Robert Sarah az Aleteia című portálnak adott interjújában úgy vélekedett, nem az Egyház van válságban, hanem mi magunk. Az igazat és jót kereső fiatalok magukra maradnak: „A mai világban pedig aki egyedül marad, annak a cápák szétmarcangolják hitét, keresztény értékrendjét, reménységét”. Az Egyháznak – tette hozzá – a Krisztusra tekintés képességét kell visszaadnia az embereknek. Beszélt a püspökök felelősségéről is. A bíboros szerint: „Ha a pásztor elhagyja a nyájat, az a farkasok kezébe kerül. Akkor pedig a pásztor Istennek kell hogy számot adjon, a pásztorok Pásztorának.” Hozzátette azt is: „A félelem a mai Egyház nagy gyengesége. Ezért van, hogy az Egyház nem mer ellenállni, és szembemenni az árral, hogy megmutassa az utat a világnak.”

Egy dolog számít: Isten keresése és megtalálása

A sajtó számos alkalommal foglalkozott azzal, hogy Sarah bíboros Ferenc pápával szemben egyfajta konzervatív hatalmi tömb felépítésén fáradozik. A bíboros márciusban adott interjút az Il Foglio című lapnak, amelyben elutasította azokat a találgatásokat, hogy ő a pápa ellensége lett volna. Nyugdíjazása utáni első interjújában nonszensznek nevezte mindezt. Sarah bíboros beszélt arról is, hogy milyen szenvedést okoznak neki az Egyházon belüli ellenségeskedések. Azt mondta: „Nem hiszem, hogy a progresszívek és a konzervatívok közötti küzdelem értelmezhető az Egyházon belül. Ezek politikai és ideológiai kategóriák, az Egyház pedig nem politikai csatatér. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy még mélyebben keressük Istent, megtaláljuk őt és alázatosan térdeljünk le, hogy imádhassuk.”

Forrás: ncregister.com, ujkonyvpiac.hu, moly.hu, magyarkurir.hu, aleteia, cna.com, cruxnow, katolikus.ma