Kereszthódolás Máriapócson – Megváltónkra tekintünk

2018.03.06

Kereszthódoló vasárnapon, március 4-én együtt ünnepelt Szent Liturgiát Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Orosz Atanáz püspök és Szocska Ábel OSBM apostoli kormányzó Máriapócson. Nemzeti kegyhelyünkön kezdődött meg a missziós kereszt országjárása, készületül a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

A máriapócsi barokk templom kereszt- és főhajója találkozásánál, az építészeti tér középpontjában áll Ozsvári Csaba ötvösművész három métert meghaladó, bronzborítással díszített tölgyfakeresztje, rajta a Szent Kereszt és szentjeink ereklyéivel. A missziós kereszt - 2007-ben a budapesti városmisszióra készült, 2017 őszén pedig Ferenc pápától kapott áldást - országjárása hivatott segíteni felkészülésünket a 2020-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

A körút első állomása Máriapócs volt, ahol március 2-án fogadták a keresztet. Négy napon át járulhatnak elé tiszteletüket tenni a hívek, mely alkalom lehet számukra a zarándoklatra, a húsvéti gyónásra, a szertartásokba való aktív bekapcsolódásokra, a lelki megújulás lehetőségét nyitva számukra. 

Kereszthódoló vasárnapon a máriapócsi bazilikába zarándokok sokasága érkezett. Különleges jelentőségű volt számukra, hogy ezen a görögkatolikus hagyományban fontos ünnepen főpásztoraikkal - Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával, Orosz Atanáz miskolci püspökkel és Szocska Ábel OSBM apostoli kormányzóval - együtt fogadhatták a missziós keresztet és ünnepelhették számos paptestvér koncelebrálásával a Szent Liturgiát.

Az ünnepi alkalomra Erdő Péter bíboros, prímás üzenetet küldött, melyet Szocska Ábel olvasott fel. Erdő Péter azt hangsúlyozta, a hitünkben való megújulás azt jelenti, hogy újra és újra meghozzuk mindennapjainkban a döntést Krisztus mellett, az ő akarata szerint alakítjuk tetteinket és egész életünket. A bíboros arra buzdított, az eucharisztikus kongresszusra készülve tekintsünk Krisztus keresztjére, megváltásunk művére, és ezzel arra a szeretetre, amit Jézus irántunk tanúsított, amikor életét adta értünk. "Őbenne van a mi örömünk és egyetlen reményünk, ő ajándékozza nekünk az igazi boldogságot és az örök életet" - fogalmazott.

A Szent Liturgia előtt Janka György teológiai tanár tartott ismertetést arról, milyen szentek ereklyéit helyzeték el a missziós kereszten. Katekézisét Illyés Gyula verssorát idézve kezdte: "A szél kihívásaira a fa gyökereivel válaszol"; és egy Petőfi-idézettel zárta: "A magyar név ismét szép lesz". A missziós kereszt szentjeinek életútját röviden áttekintve azt mutatta meg, ezek a keresztek teszik "széppé nevünket", ők mutatják meg, hogy az evangélium útja az az út, melyet követve előre tudjuk vinni nemzetünk életét.

Janka György három csoportba sorolva mutatta be az ereklyékhez tartozó szenteket. A Pannóniában hitet hirdető szentek közül beszélt Mártonról, Adalbertről, Gellértről, a Zobor-hegyi remetékről, Andrásról és Benedekről, valamint a 16. század végén és 17. század elején vértanúhalált halt kassaiakról: a nagyszombati papnevelő intézet elöljárójáról, Körösi Márkról, a jezsuita Pongrácz Istvánról, valamint Grodecz Menyhértről. Az Árpád-házi szentek közül bemutatta Istvánt, Gizellát, Imrét, Lászlót, Erzsébetet és Margitot, Hedviget, és hozzájuk kapcsolta IV. Károlyt. Végül a 20. század szentjeit mutatta be, köztük Batthyány-Strattmann Lászlót, Apor Vilmost, Salkaházi Sárát, Meszlényi Zoltán és Romzsa Tódort. Azt hangsúlyozta, a szentek példájukkal bátorítanak arra, hogy életünket nem érdemes elvtelen kompromisszumokat vállalva élni.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita szentbeszédében annak jelentőségét emelte ki, hogy a Görögkatolikus Egyház hagyományai szerint tartott nagyböjti kereszthódolat egybeesik a missziós kereszt országjárásának máriapócsi indulásával. Nagyböjt közepén, a harmadik vasárnapon elhelyezik a keresztet a templom közepén, arra emlékeztetve a híveket, hogy földi életünk vándorút, megmutatja, honnan hova megyünk, hol tartunk, és hogy a "nagypénteken keresztül vezet az út a feltámadáshoz". 

A szónok visszaemlékezett arra, amikor a máriapócsi kegykép végezte országjáró körútját. "Mintha édesanyánk előre elkészítette volna az utat szent fia vándorútjára, hogy még több helyre eljusson, és megerősítsen minket hitünkben." Kocsis Fülöp arra hívta fel a figyelmet, nemcsak a kereszt, hanem az ereklyék és általuk az az üzenet is járja az országot, hogy mindannyian életszentségre vagyunk meghíva. "Mi is magyar szentek vagyunk vagy lehetnénk" - fogalmazta meg az elhívás követésének lehetőségét. Rámutatott: A szentek életüket a kereszttel járták, most az ereklyék a kereszten azért vannak köztünk, hogy minket is formáljanak. "A szentek hordozták a keresztjüket. Ezt Jézussal együtt tették. Kemény, megpróbáltatásokkal teli volt az életük, és nekünk, Krisztust követő embereknek is viselniük kell a kereszteket. De nem kell egyedül hordoznunk, ezt mutatják meg a szentek. Egyesültek az Úrral, az ő életét élték, ez tette őket szentté, nem a kereszthordozás. Nekünk is a Krisztussal való kereszthordozás útját kell járnunk. Éljük vele az életünket, ne csak segítségét kérjük a magunk elgondolásai teljesülésére." Kocsis Fülöp azt a biztatást fogalmazta meg, ha Krisztussal élünk, akkor ő magára veszi a keresztünket, és annyit ad belőle, amennyit jónak lát. "Köszönjük ezt meg. Jézus viszi a mi keresztünket, annyit kapunk a teherhordozásból, amennyire szükségünk van."

A bizánci hagyomány szerint a templom közepén helyezik el a nagyböjtben a keresztet. Jelentéssel teli a helyválasztás, azt üzeni, hogy legyen a mi életünkben is középpontban Krisztus. "Akkor élünk jól, ha ő van a középpontban. A nagyböjtben sem a böjt, a lemondás a lényeg, hanem az, hogy Krisztust ott tudjuk életünk középpontjában. "Imádkozzunk azért, hogy életünk olyan csodálatos legyen, mint ez a templom, ahol itt van édesanyánk és itt van a középpontban Krisztus."

A kereszt előtt bemutatott első szertartáson, az érkezés első, pénteki napján, az Előszenteltek Liturgiáján már itt jártak a kállósemjéni görögkatolikus egyházközség és a nagykállói görögkatolikus egyházközség hívei, a harmadrendi baziliták tagjai és lelkigyakorlatozó gödöllői diákok. A vasárnapi nap folytatásában Keresztes Szilárd püspök az Eucharisztiáról tartott előadást, este pedig a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján kórusa adott hangversenyt, éjszaka cigány közösségek virrasztottak a kereszt jelenlétében.

A hétfő délelőtt a gyerekeké és iskolásoké lesz - tudtuk meg Orosz István parókustól, a kegyhely igazgatójától. Kvízjátékra várják az egész délelőtt folyamán érkező iskolás csoportokat a környékről, köztük a nagykállói ötszáz fős középiskolából. Délután az idősekkel és betegekkel imádkoznak a kereszt előtt, a napot az Előszenteltek Liturgiája, valamint Biri, Szakoly, Balkány egyházközségeinek imádságát követően ifjúsági virrasztás zárja majd.

A kereszttől március 6-án, kedden köszönnek majd el. Országjárása további állomásokon át - Mátészalka, Csenger, Kisvárda, Újfehértó, Nyíregyháza-Örökösföld, Nyíregyháza-Jósaváros, Nyíregyháza-Kertváros és a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház - folytatódik a Nyíregyházi Egyházmegyében.


Fotó: Lambert Attila
Forrás: Trauttwein Éva / Magyar Kurír