Alászállás és felemelkedés

2020. október 06.
A NEK szimbólumán, a Missziós kereszten is helyet kapott az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly ereklyéje, akinek házassága, életszentségre törekvése példaértékű.

Boldog IV. Károly és családja életének Madeirán töltött időszakát bemutató fotókiállítás nyílt Győrben, a Triangulum Galériában. Az utolsó magyar uralkodó és szerettei életének pillanatait Manuel de Olim Perestrello portugál fényképész örökítette meg.

A fotók bemutatják egy király életének végét, egy-egy pillanatfelvételben rögzítve: a száműzetés fájdalmát, a haza elveszítését, a megaláztatást, az elárulást, a betegséget, majd a halálon át az „égi haza” megtalálását.

Veres András megyéspüspök köszöntőjében rámutatott, hogy Boldog IV. Károly példaként állhat előttünk az életszentségre törekvésben, hiszen átélve az uralkodói terheket, népes családját száműzetésében is az életszentség útján igyekezett vezetni.

Boldog IV. Károly száműzetésének rövid hónapjai alatt a legnagyobb kedvességet és nagylelkűséget mutatta a Madeirán élők iránt, akik tisztelték őt, és nagy számban voltak jelen a király temetésén – emelte ki Jorge Roza de Oliveira, Portugália nagykövete.

A kiállítást Reisner Ferenc általános püspöki helynök, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora nyitotta meg. A rektor megnyitóbeszédében kitért saját „személyes” találkozásaira az uralkodóval, illetve kiemelte a király tiszta, igaz emberi mivoltát, az Oltáriszentséggel való hű kapcsolatát.

Habsburg György főherceg, IV. Károly unokája végül elmondta, hogy a száműzetés nehézségei ellenére a család Madeirán tudott igazán együtt lenni. A szigeten töltött időszak az egész család lelki épülését szolgálta.

II. János Pál pápa 2004-ben avatta boldoggá IV. Károlyt, akinek ereklyéje felkerült a jövő évre halasztott budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) jelképére, a Missziós keresztre is. A tárlat november 15-ig tekinthető meg.

A megnyitóról szóló tudósítást és a kiállításról szóló további információkat ITT találsz.

Forrás: Magyar Kurír/Győri Egyházmegye

Fotó: Ambrus Marcsi