Az Eucharisztia menő

Reneszánszát éli a „menő” szó. Míg néhány évvel ezelőtt inkább kicsit megmosolyogtató, retro szócskának számított – már ha egyáltalán valaki használta - mára kifejezetten divatba jött. Furcsa módon, talán az elmúlt évtizedekben elterjedt „cool” szó magyar változataként éledt újra a menő, és valóban, talán ez adja vissza legjobban azt, amit ez az angol nyelvű szleng jelent.

A napokban több olyan impulzus is ért az Eucharisztiával kapcsolatban, amiről teketória nélkül az ugrott be, hogy „Na, ez menő!”

Mindig megérint, a jó érzésnek egy sajátosan rezgő változata éri el a lelkemet, amikor váratlanul, nem várt helyen, nem várt módon találkozom Jézussal, az ő üzenetével.

A napokban „gyanútlanul” sétáltam a kijárat felé Budapesten, a Nyugati pályaudvaron, amikor egyszer csak szembe jött velem Jézus. Pontosabban én közeledtem felé, ahogyan korábban és folyamatosan a lelkemmel, úgy most fizikailag, a lábaimmal – egy vasúti kocsi felé. Ami igazán menő módon az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust hirdeti, rajta az esemény vezérgondolatával: Találkozz Jézussal Budapesten!

Váratlanul, nem várt helyen, nem várt módon jött ez a találkozás, ami után arra gondoltam, milyen menő, hogy ez a kocsi naponta többször átszeli az országot, hogy mindenfelé hirdesse az embereknek a nagy találkozást, amire mi is várunk.

Az Eucharisztia és a közlekedési eszközök szimbiózisa nem ért véget azzal, hogy megláttam, majd lefotóztam a „Jézus-kocsit”. Néhány nappal később az Apollo-programot bemutató játékfilmsorozatban ahhoz az epizódhoz értem, amelyben Neil Armstrong első emberként a Holdra lép, és elmondja a világ talán legismertebb mondatát. „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Kevesebben tudják, hogy Armstrong társa, Edwin Eugene „Buzz” Aldrin nem sokkal korábban megvalósította a történelem talán legmenőbb vallási szertartását: úrvacsorát vett a Holdon, a holdkomp fedélzetén, ugyanis a kilövés előtt engedélyt kapott rá, hogy bort és kenyeret vigyen magával. A különleges szertartás alatt az űrhajós János evangéliumából olvasott fel: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.”

Közvetlenül az úrvacsoravétel előtt Aldrin a következő gondolatokat üzente a Földre a rádión keresztül: „Itt a holdkomp pilótája. Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a figyelmüket kérjem. Kérem, hogy mindenki gondoljon egy pillanatig az elmúlt órák eseményeire. És mondjon köszönetet ki-ki a maga módján!”

2020 szeptemberében, az Eucharisztikus Kongresszus egy hete alatt nekünk is lesz alkalmunk köszönetet mondani sok mindenért. A magunk módján: élő hittel, Jézusnak. Menő lesz!

M.T.