Hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez!

Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében született. Még tízéves sem volt, amikor elveszítette édesanyját, majd bátyját. Mindössze 21 éves volt, amikor teljes árvaságra jutott.

A Jagelló Egyetemre jelentkezett, de a náci megszállás miatt félbeszakadtak a tanulmányai. Egy kőfejtőbe, majd egy vegyi gyárba vitték el kényszermunkára. Az illegálisan működő krakkói szemináriumban 1942-ben kezdett tanulni. Pappá szentelését követően Rómában teológiai doktorátust szerzett.

1948-tól Krakkóban szolgált. Egy évtized múlva segédpüspökké nevezték ki, majd érsek és bíboros lett. 1978. október 16-án választották pápává.

“Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy „mi lakik az emberben”. De egyedül ő tudja ezt! Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, lelkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi élet értelme.

Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát – kérlek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek –, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi!”

- ezeket a gondolatokat mondta el a római Szent Péter téren bemutatott első ünnepélyes szentmisében.

A derű és a remény sugárzott személyiségéből. Értette a korának problémáit. Több alkalommal - még pápasága előtt is - foglalkozott a nők helyzetével. 1995-ben a Nők Világkonferenciájának alkalmából levelet írt. Ebben a következőket írta:

“Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához.

A hála azonban nem elég, tudom. Sajnos olyan beidegződésekkel átszőtt történelem örökösei vagyunk, mely minden korban és mindenütt megnehezítette a nő útját, akinek méltóságát félreismerték, értékeit eltorzították, akit gyakran kizártak, sőt rabszolgává tettek. Ez akadályozta abban, hogy valóban önmaga legyen, az egész emberiséget pedig megfosztotta az igazi lelki gazdagságtól. Biztosan nem lenne könnyű pontosan kimutatni a bűnös felelősséget, ha azokra a kulturális lerakódásokra gondolunk, amelyek évszázadokon át meghatározták a gondolkodásmódot és az intézményeket. De ha eközben, különösen bizonyos történelmi körülmények között az Egyház számos fia is követett el objektív bűnöket, azt őszintén sajnálom.”

Sok tanulmány született arról, hogy mekkora szerepe volt a szocialista rendszerek lebontásában. Ezt talán jól megvilágítja az, hogy pápává választására így reagált a lengyel kommunista vezetés, némi öniróniával fűszerezve: „Karol Wojtyła jobb számunkra Rómában, mint Lengyelország jövőbeli prímásaként itt.”

Rengeteget utazott, 104 apostoli útja volt szerte a világban, 146 Olaszország határain belül. Hazánkat kétszer látogatta meg 1991-ben és 1996-ban.

Pápasága idején a boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, Batthyány-Strattmann Lászlót, IV. Károlyt és Apor Vilmost.

II. János Pál nyitott volt más vallások iránt, a pápák közül elsőként keresett fel egy zsinagógát. Hívására a világvallások vezetői számos alkalommal fohászkodtak Assisiben közösen a világ békéjéért.

2005. április 2-án halt meg. Tevékenysége, személye olyan hatással volt a világra, hogy milliók zarándokoltak azokban a napokban a Vatikánba. Világszerte spontán módon gyűltek össze az emberek tereken, templomokban, hogy imádkozzanak II. János Pálért.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki.

Ferenc pápa 2013 júliusában aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot, majd 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát.

“Szükségünk van egymásra, hogy közösen kérjük a szent pápa közbenjárására az irgalmas Istent, hogy érjen véget a koronavírus-járvány” – írja Stanisław Dziwisz bíboros, nyugalmazott krakkói érsek, aki közös imára hív mindenkit április 2-án, II. János Pál halálának 15. évfordulóján. A pápa egykori személyi titkára a 2005-ben elhunyt egyházfő halálának időpontjában, 21.37-kor kéri a lelki bekapcsolódást. A Magyar Kurír Facebook-oldalára invitál mindenkit az esti közös imára.