Harang csendül, ének zendül…

Kicsik és nagyon álltak fel a templom lépcsőjére, hogy világgá énekeljék: még 500 nap és kezdetét veszi az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepségsorozata.

Több iskolából érkeztek az éneklő növendékek, és egy, Meskó Zsolt csapata által erre az alkalomra íródott dalt adtak elő. „Autóban utazva, fülhallgatóval a fejemen, menetközben szereztem a zenét. Mikor jött az ötlet, megálltam egy parkolóban, és egy óra leforgása alatt felénekeltem a szólamokat. Húsvéthétfőn történt.” – számolt be a zeneszerző, Derzsi György az előkészítő munkálatokról. – Határidő a legjobb múzsa” – tette hozzá.

Az egyedi szerzésű darab mellett a kórusok egy Kodály Zoltán művet is bemutattak Sapszon Ferenc, a Kodály Zoltán Kórusiskola alapító karnagyának vezényletével.

Több felkészítő tanár tanította be az énekeket, közülük Sirákné Kemény Kinga – a Szent Angéla Iskola kórusvezetője – mesélt arról, náluk ez hogyan valósult meg. „Iskolánkban a NEK-re való felkészülés már zajlik, ez is fontos részét képezte annak a folyamatnak. Kodály stílusvilága nem ismeretlen a gyerekeknek, és a Kongresszusra felhívó ének is szintén hozzájuk közel álló műfajban íródott. Órán tanultuk meg a darabokat, ezen kívül egy külön próbánk volt. Nagy izgalommal érkeztünk és megtiszteltetés, hogy ennek az összefogásnak a részesei lehetünk. Nyertesek a fiatalok benne. Számukra nagy dolog az is, hogy nem egy stúdióban, hanem a Bazilika oltára előtt és a téren is énekelhettek.”

A gyerekek már kora reggeltől több helyszíni próbával, nagy kitartással készültek a flashmobra. Borka, a Pannonia Sacra Általános Iskola egyik tanulója beszámolt arról, hogy ők énekkaron tanulták meg a darabokat. „Tetszik a dal, mert lelkesítő. Jó volt együtt énekelni, az iskolában üldögélés helyett. Örültem a kapott pólónak és a karkötőnek. Viselni fogom a Kongresszuson és tervezem, hogy egy cseh barátnőmet is meghívom rá.” A hatodik osztályos Boldi elmondta, hogy nagyon megfázott az esemény napjára. „Próba közben elfelejtettem. Ahogy vége lett az éneklésnek, újból éreztem a rosszullétem. Ha kórussal énekelek, mindig boldog leszek.” A Kongresszussal kapcsolatban elmesélte, hogy az 1938-ban rendezett népünnepélyen az anyukájának egyik szomszédja is résztvevő volt.

A déli harangszó elcsendesedésével – a Kodály Kórusiskola, a Néri Szent Fülöp, a Szent Angéla, a Weiner Leó és a Pannonia Sacra Iskolák tanulói által – zendült fel: „még ötszáz nap, és eljön a nap…”.