Hogyan kampányolt Szent Ferenc?

„Assisi Szent Ferenc azokhoz a hívekhez szólt, akik elfelejtették, hogy Isten alázatosan közelít hozzánk” – mondta Piusz testvér. Ferenc maga nagyon szenvedett attól, hogy miközben keresi Istent, nem látja. Ezért nagy felismerés és örömteli tapasztalat volt számára, hogy az Eucharisztiában láthatja a láthatatlan Istent.

„Ehhez kapcsolódik a teológiai megközelítése – folytatta a tartományfőnök –, számtalan módon prédikálja és hirdeti, hogy minden szentmisében ugyanaz történik, ami Betlehemben történt: alázatosan közénk jön az Isten. Vegyék észre, hogy az Eucharisztia Isten ajándéka, aki az oltáron, a pap kezében mindennap úgy megalázza magát, mint ahogy annak idején: emberré lett és megtestesült Betlehemben.”

Berhidai Piusz elmondta, hogy Szent Ferenc életrajzának egyik fontos mozzanata a sokunk számára jól ismert grecciói jelenet, amikor úgy ünnepelte a karácsonyi megtestesülést, hogy megjelenítette az első betlehemi éjszakát. Ez valójában egy éjféli szentmise volt, tette hozzá, ahol így együtt látta az Eucharisztiát és az első betlehemet, amikor az Isten Fia emberré lett. Ez a látásmód az egyik fontos pontja Szent Ferenc Eucharisztia-tiszteletének.

Ebből következik a gyakorlat, véli Piusz testvér. Szent Ferenc szabályos kampányt folytatott annak érdekében, hogy az Eucharisztiához ne csak elméleti hozzáállásunk legyen, ne csak hittel gondolkodjunk róla, hanem gyakorlatban is vegyük körül tisztelettel. Ehhez hozzátartozik a templomok tisztán tartása, a liturgia megbecsülése és a liturgikus eszközök tisztelete is oly módon, hogy azok lehetőleg drágák legyenek. Az a Szent Ferenc, aki az evangéliumra hivatkozva a szegénységet valósította meg élete minden területén, az Oltáriszentséggel kapcsolatban kiemeli, hogy mindennek, amivel az Eucharisztia érintkezik, drágának és nemesnek kell lennie, fejtette ki a ferences szerzetes.

A tartományfőnök elmondta, hogy fontos felismerés volt Ferenc számára az is, hogy ha a Jóisten kegyelme a szentségeken keresztül ér el minket, akkor a szentségeket is nagyon meg kell becsülnünk. Ha pedig a szentségeket megbecsüljük, és felismerjük, hogy a Jóisten azokon keresztül alázatosan közelít hozzánk, akkor a szentségek kiszolgáltatóit is tisztelettel kell öveznünk. Ferenc erre kéri is a híveket. Így fogalmaz:

„Kötelességünk tisztelni és becsülni a klerikusokat, még ha bűnösök is, nem annyira önmagukért, mint inkább hivatalukért és Krisztus legszentebb testének és vérének szolgálatáért, amelyet az oltáron megszentelnek, magukhoz vesznek és másoknak is kiszolgáltatnak.”

Az Oltáriszentségben örömteli ajándékban van részünk: vegyük észre benne Isten alázatát, aki jelen van és velünk van. Ezzel kapcsolatban két összefüggést emelt ki Piusz testvér a ferences hagyományból.

Az egyik, hogy az Eucharisztia tiszteletéhez mindig társul az egyéni istenkapcsolat szomjazása. A másik egy közösségi vonatkozás. Szent Ferenctől sokszor halljuk azt a szófordulatot – amit az evangéliumból vesz –, hogy a testvérek mossák meg egymás lábát, vagy azt, hogy aki elöljáró lesz a testvérek között, annak az a szolgálata, hogy a többiek lábát mossa meg.

Amikor Ferenc ezt a közösségi életre alkalmazza, azt erősíti, hogy a személyes, testvéri kapcsolataink eucharisztikus kapcsolatok. A Jézussal való találkozásokban pedig meg kell valósulnia az önátadásnak, az áldozatos szeretetnek és az alázatnak.

Ahogy Ferenc életében fontos volt, úgy ma is fontos az Eucharisztia tisztelete. IDE kattintva csatlakozhatsz a NEK által szervezett, június 13-ai világméretű Szentségimádáshoz!

A rádióban elhangzottakat teljesen ITT olvashatjátok.

Forrás: Ferencesek.hu; Magyar Kurír

Fotó: Pixabay