Legyünk vendéglátók!

Érdekes tapasztalatot kínál az a lehetőség, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idejére vendégül láthatunk egy-egy embert, akár külföldit, akár vidékről érkező magyar résztvevőt. Lehet, hogy nehéz egyetérteni az „érdekes tapasztalat” kijelentéssel, mert nem könnyű átadni egy idegennek saját otthonunk nyugalmát.

Szerencsére, mikor 2016-ban Krakkóba készültünk az Ifjúsági Világtalálkozóra, volt, aki befogadjon minket. Sokáig kérdéses volt, hogy hova kerülünk: közösségi szállásra? Egy iskola tornatermébe? Esetleg egy plébánia hittantermeibe? Családokhoz?

Hajnalban megérkezett a buszunk, a templom előtt pedig már ott várt minket a helyi plébánia lelkes hívő serege, mosolyogva, örömmel. Ők voltak a mi befogadóink. Hamar szét is osztottak bennünket, kettesével-hármasával. Én két lánnyal kerültem egy angolul remekül tudó hölgyhöz és családjához. Kevésbé tudtam angolul, de kézzel-lábbal mutogatva megértettük egymást, olyannyira, hogy hamar kiderült, kit hívhatunk, ha baj van, eltévedtünk, vagy merre kell visszamenni a plébániához, hol alhatunk, mikor kell kelnünk…

Persze nem zavartuk őket egész nap, hiszen tele voltunk programokkal! Azért jó volt belegondolni, hogy este, fáradtan, egy átgyalogolt nap után van hova mennünk, van hol aludnunk, nem utolsó sorban pedig van hol fürdenünk. A többi fiatallal pedig állandó téma volt, hogy ki hova került, kivel mi történt, szinte kérkedtünk azzal, hogy a „mi családunk” milyen jó. Büszkén meséltük, hogy elérhetőséget is cseréltünk, hátha jönnek Magyarországra, esetleg mi Lengyelországba.

Azóta jó pár év eltelt, és nekem is volt lehetőségem arra, hogy egy hétig vendégül lássak egy Erdélyből érkezett lányt. Jó volt megtapasztalni, hogy a családom minden tagja meg akart ismerkedni vele, és egy hétig azzal foglalkoztunk, hogy mi lenne jobb neki, hogy lenne jobb neki.

Több helyről is hallottam turisták véleményét: eleinte a magyarok távolságtartóak, de ha egy kicsit közelebb kerülnek hozzánk, a legjobb vendéglátók vagyunk a világon!

Hogy tudunk segíteni?

Nagyon sokféle lehetősége van a segítségnyújtásnak: várjuk a budapesti (vagy Budapestet 1 órán belül megközelíthető) iskolák, plébániák jelentkezését, hogy a fiatalokat, nagyobb csapatokat befogadják, akár csak egy-két napra. Hiszen a Forráspontra szeptember 18-án rengeteg diákot, fiatal felnőttet várunk, olyanokat is, akik vidékről érkeznek. Szeretnének részt venni a vasárnapi záró misén is, az ifjúsági programokon túl, de ez csak úgy tud megvalósulni, ha a szombati napot is a fővárosban töltik.

Szívesen fogadják a szervezők olyan családok jelentkezését is, akik egy vagy akár több személyt is befogadnának a Kongresszus idején. Nem számít, hogy lakásban, vagy házban laknak, egy helyet, vagy több helyet tudnak biztosítani. Minden egyes felajánlásnak nagyon örülünk!

Van olyan plébánia, ahonnan már több mint húsz család jelentkezett!

Családok jelentkezése esetén érdemes jelezni, hogy hány embernek adnának szállást, milyen nyelven tudnak beszélni, tudnak-e ágyat biztosítani (például idősebbek számára). A szervezők igyekeznek ezen információk alapján, a lehető legjobban elhelyezni a vendégeket.

Ételt biztosítani nem kötelező, de nagy segítség. A programok már reggel elkezdődnek és estig tartanak, tehát ha egy reggeli szendviccsel még támogatni tudják a vendégül látottakat, nagyon hálásak lennénk!

Jelentkezni a honlapunkon lehet egy rövid kérdőív kitöltésével, de papír-űrlapon is le lehet adni a felajánlást a plébániák missziós küldötteinél.

Online kérdőívek:

Egyházi közösségi szálláshelyek felajánlása > > >

Családi szálláshelyek felajánlása > > >

Kaszab Luca/NEK Titkárság