Mária oltalmában

A Fatimai Boldogságos Szűz Mária napját május 13-án ünnepeljük annak emlékére, hogy 1917-ben ezen a napon a Béke völgyében (Cova da Iria), a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap. Az Asszony imádságra kérte a gyermekeket és arra, hogy minden hónapban 13-án térjenek vissza a völgybe. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szent Szűz. Augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel 13-án a gyerekeket fogva tartották és kihallgatták.

Szenvedés és szentség

Szeptemberben tízezrek zarándokoltak a völgybe. Az eddigi utolsó jelenéskor októberben közel 70 ezer ember látta, ahogy a nap nőni, majd forogni kezdett, aztán úgy tűnt, mintha a földre zuhant volna. 1918-ban a gyermekek közül Francisco és Jacinta megbetegedtek a spanyolnátha járványban. A fiú a következő év április 4-én kérte, hogy hadd vehesse magához Jézust a szentáldozásban, majd a következő napon meghalt. Jacinta nagyon sokat szenvedett a spanyolnátha miatt, majd a tüdővésztől is. A Szűzanya jelenésében felkészítette erre, amikor elmondta, hogy Isten szeretetéért és a bűnösök megtéréséért sokat fog szenvedni. A lány árvaházba került, és amikor beteg volt nem jutott neki kórházi ágy. Elszakították Lúciától is. 1920. február 20-án kérte a betegek szentségét, majd még aznap éjjel békében meghalt. Egyedül, mindössze tízévesen. Franciscot és Jacintát 2000. május 13-án Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá. Az első jelenés 100. évfordulóján, 2017-ben pedig Ferenc pápa a szentek közé emelte őket. Unokatestvérüket, Lúciát Isten szolgálójaként tiszteljük.

Évezredes kötelék

A magyaroknak különösen kedvelt zarándokhelye Fatima. A magyar-portugál kapcsolatok egészen az Árpád-házi királyok idejéig követhetőek vissza. Portugáliai Szent Erzsébet, vagy ahogy ott hívják Szent Izabella, II. András királyunk lányának, a szintén szentként tisztelt Erzsébetnek az unokahúga volt.

A második világháborút követő időszakban elmélyült a kötelék a két nemzet között. Ebben jelentős szerepe volt a közadakozásból megvalósított fatimai Magyar Kálváriának a portugál zarándokhelyen.

Az 1945-öt követő időszakban több ezer magyar menekült el hazájából. Emigrációba kényszerült Kardos Illés atya is, aki az egri egyházmegyéből menekült Spanyolországba. Egy zarándoklata során bukkant a portugáliai Fatimában egy elhagyott keresztútra. Megfogant benne a gondolat, hogy létre kellene hoznia egy kálváriát. 1953-ban Szent István ünnepén létrehozták a Fatimai Magyar Kálvária Bizottságot, amely Mindszenty bíboros nevét viselte. Az alapítók szándéka az volt, hogy közadakozásból kialakítsanak egy helyet, ami ahogy fogalmaztak: „a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária ne kevesek, hanem az egész, lélekben megújhodó magyar emigráció műve legyen”.

„…halld meg kiáltásunk…”

Bő egy évtized elteltével, 1964. május 12-én a leiriai püspök több száz pap és zarándok jelenlétében áldotta meg a magyar keresztutat. A stáció szobrai egy lisszaboni szobrász alkotásai, míg a Szent István-kápolna és a golgota Marek László építészmérnök tervei alapján készült el.

2019-ben népes magyar zarándokcsoport utazott a portugál városba. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, és térdelve mondta el paptársaival együtt a Mária-szobor előtt azt az imát, amit Erdő Péter bíboros írt.

„Amikor hazánkat és nemzetünket 2006 októberében itt, Fatimában a te anyai oltalmadba ajánlottuk, könyörögve kértük számára a lelki megújulás kegyelmét. Ezt a felajánlásunkat most megújítjuk és kérjük, járj közben a 2021-ben sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, hogy az valóban fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja. Könyörgésünket a te anyai Szíved szeretetére bízzuk.

Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága!

Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért! Ámen.”