A mi örök életünk ígérete

A Húsvétot követő napokban – Húsvét nyolcadában – az Egyház a feltámadás titkát elmélkedi át. Húsvéthétfőn az asszonyok találkoznak az evangéliumi szakasz szerint a föltámadt Krisztussal. Mégpedig ahogy a sírtól visszatérnek, és a tanítványokhoz akarnak menni, máris eléjük lép Jézus, üdvözli őket. „Üdv nektek!” – mondja, de aztán rögtön hozzáteszi: „Ne féljetek!”

A félelem és a félelem elűzése alapvető motívum a feltámadás történetében. Márk evangéliumában Krisztus sírjában az angyal mondja azt a kenethozó asszonyoknak, hogy ne féljetek. Itt maga Jézus szól így az asszonyokhoz. De hát miért? Mi az oka ennek a félelemnek? Ha az ember magánál sokkal nagyobb hatalommal találkozik, akkor önkéntelenül eltölti a félelem. Így vagyunk ezzel, ha a természet elemi erőivel találkozunk, főleg a katasztrófák idején – egy földrengés, egy vulkánkitörés, egy árvíz, egy cunami mindenképpen félelmet kelt az emberben. De sokszor a biológiai katasztrófák is, egy-egy járvány például joggal kelt félelmet az emberek szívében. És mégis, a félelemnek vannak emberi okai is.

Néha a világi hatalom, néha a gonosz emberek, néha a háború ugyancsak meghaladják az egyes emberek erejét. De van a Bibliában egy másfajta félelem is. Ez pedig akkor jelentkezik, és sokkal nagyobb, mint az eddig felsoroltak, amikor az ember magának az Istennek a hatalmával találkozik. Mózes az égő csipkebokorban megretten, amikor találkozik az Úrral. Hasonlóképpen, sokszor az Ószövetség lapjain szó van arról, hogy helyes magatartás félni az Urat, hiszen mindenható, hiszen Ő a leghatalmasabb. És még az Újszövetségben is, még Jézus tanításában is előfordul ez, például amikor azt mondja, hogy ne azoktól féljetek, akik megölik a testet, hanem attól féljetek, aki a lelket is a kárhozatba tudja taszítani. Tehát való igaz és helyes magatartás, ha eltölt bennünket Isten végtelenségével szemben egyfajta – úgy is mondják ezt, hogy – üdvös félelem. És Jézus itt mégis azt mondja, hogy ne féljetek. Igen, mert Istennek ez a végtelen hatalma emberszerető hatalom. Ő végül is jót akar nekünk. De hát a világ történetéből ez látszik? Valamiképpen igen, hiszen élünk, létezünk, megvan az emberiség, a kultúránk fennmaradt mind ez idáig.

Ugyanakkor rengeteg szenvedés is van az ember életében, és végül mindenkinek a földi élete a halállal végződik. Azt mondja Jézus mégis, hogy ne féljetek. Mert a Húsvét örömhíre azt mutatja, hogy a földi halállal nincs mindennek vége. Hogy ez a nagyszerű világmindenség, amely egyszerre örvendetes és jóindulatú, de egyszerre komor és kegyetlennek is látszik, nem egy értelmetlen gépezet csupán, hanem a minket szerető Istennek az alkotása. És Isten bennünket, embereket a halál után is örök életre és örök boldogságra hív. Erről tett tanúságot Krisztus föltámadásával. Krisztus föltámadása a mi örök életünk ígérete.