Minden reményünk forrásánál

A Nigériából érkezett előadó röviden bemutatta hazáját, amelynek 200 milliós lakossága fele-fele arányban keresztény és muszlim. Előbbiek 20 százalékát alkotják a katolikus közösség tagjai. A muszlimokkal, - akik a bíboros szerint „erőszakosak is tudnak lenni”- a kapcsolat fenntartása sok kihívással jár, de nem félnek, mert reményük van, az Úr Jézus velük van.

A jelenlét

Abuja emeritus érseke előadásában az Eucharisztia misztériumát mutatta be, amelyet „hinnünk, ünnepelnünk és élnünk kell”. Amikor az Eucharisztiáról, mint misztériumról beszélünk – hangsúlyozta - ebben a szentségben látjuk Istent működni emberi létünkben. A mai felfogás a misztériumnak a rejtettséget hangsúlyozza és azt, hogy az Eucharisztiában Isten cselekedete meghaladja a megértésünket, vagyis „az Ő útjai nem a mi útjaink.”

A bíboros kiemelte, a szent Eucharisztiában Jézus jelen van az Egyházában, az Ő népében és a hívő közösségében is. A szentségek szolgái révén Jézus ott van az oltárnál, valamint a materiális elemekben a kenyérben és a borban is. Az utolsó vacsorán Jézus mondatai: „Ez az én testem”. (Mt. 26:26) „Ez az én vérem” e kijelentésekből származtatta azt a tanítást az egyház, hogy a szentmisén Jézus Kriszus teljesen jelen van. Nagyon nehezen fogadta Jézus hallgatósága azt a kijelentését is, „ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek”. (Jn 6:53) Az előadó rávilágított, végtelen nagy különbség jelent meg az Ószövetség állatáldozatai és Krisztus áldozata között, amelyről a zsidókhoz írt levél is szól. (Zsid 9:13-14). Jézus azáltal, hogy apostolainak azt mondta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” spirituális erőt adott nekik, hogy ugyanazt tegyék, mint ő tett.

Ne csak együk, imádjuk is az Eucharisztiát!

A folytatásban arról is elmélkedett a katekéziséban, hogy nemcsak ennünk kell, hanem imádnunk is kell az Eucharisztiát. Jézus jelenléte ugyanis nem szűnik meg Eucharisztikus elemekben a mise után, míg az elemek anyaga ott van, addig Krisztus Teste és Vére is jelen van. Ez a teológiai alapja az Oltáriszentség imádásának, annak, hogy a megszentelt darabokat gondossággal kezeljék.

Közeledés

A bíboros beszélt az ortodox és a katolikus egyház közötti nézeteltérésekről, amelyek előnytelenül érintették a közös szentáldozást. Az előadó szerint egymás kiátkozása helyett üdvös a két testvéregyház 1965 óta elkezdődött közeledési folyamata.
John Onaiyekan kitért arra is, hogy az anyag, ami Krisztus Teste és Véreként megjelenik „a föld termése és az emberi munka gyümölcse”. Ezáltal az egész teremtés a Szentlélek közreműködésével az átlényegülés folyamatával Krisztus testévé és vérévé válnak. A szentmisében az Eucharisztia ünneplése a liturgia csúcsa. Ennek megismerésében nagy változást hozott az anyanyelvű misézés.

Gyógyító Eucharisztia

Az utolsó vacsorán Jézus mutatja be az Eucharisztiát, majd a papok követik példáját, akiket felszenteltek, ők azok, akik Krisztus személyében ünnepelnek. A papon kívül valójában az egész hívő közösség is bekapcsolódik ebbe az eseménybe, ezért lényeges a misén való aktív részvétel a szentáldozás által. A bíboros kitért arra, hogy ennek feltételei vannak, a keresztség, a bérmálkozás és a rendezett élet. Szent Pál figyelmeztetett bennünket, hogy méltatlanul ne együk vagy igyuk az Eucharisztiát, mert, ha így teszünk saját ítéletünket esszük. (I Kor. 11:29) Ezt a figyelmeztetést nagyon komolyan kell venni! – jegyezte meg az előadó.
John Onaiyekan elmondta, a tanítás része, hogy az Eucharisztia gyógyít. A szentgyónás előzi meg az áldozást, amely során megtisztulunk a bűneinktől. A bíboros fájlalta, hogy sokan elmulasztják előbbit és csak úgy, lelkileg felkészületlenül tódulnak az oltárhoz az ostyáért.

Óvni kell az Eucharisztiát a politikától!

A bíboros szólt a katolikus politikusok felelősségéről is, akiknek szem előtt kellene tartaniuk döntéseikben - különös tekintettel az abortusz kérdésében- az egyház tanításait. Az abortusz „egy ártatlan meg nem született gyermek megölése”. John Onaiyekan kiemelte, az egyháznak óvnia kell, hogy az Eucharisztia ne kerüljön be a politikai küzdelmek arénájába „nehogy nagyobb kár keletkezzen, mint amit el akartunk kerülni” - mondta. Zárszavában szolidaritásra szólított fel: „Nem csak az Égi Kenyéren osztozunk. A földi kenyerünket is meg kell osztanunk.” Úgy búcsúzott a közönségtől: „Az Eucharisztiában az egész emberiségért mondott imánk is a mi értékes hozzájárulásunk a világunk gyógyulásához.” A Hungexpo közönsége vastapssal hálálta meg a nigériai bíboros katekézisét.

Fotó: Ambrus Marcsi