A művészet kincsestára

Hosszú előkészítés után az 1896-os millenniumi törvény rögzítette egy új, szépművészeti múzeum létesítését és felépítését. Részletekben történő kifizetéssel, összesen 4,2 millió forintot költöttek el az intézmény létrehozására és a meglévő gyűjtemény gyarapítására is. A főváros ingyen biztosította a területet a múzeum céljára.

Nem a győztes építhetett

A tervpályázatot 1898-ban írták ki, amelyre kilenc épülettervet küldtek be. Végül nem a győztesként kihirdetett Pecz Samu reneszánsz, antik stílust követő terve valósult meg, hanem a második legjobbnak értékelt Schickedanz Albert - építész, festő, iparművész-, és Herzog Fülöp Ferenc – építész- nevével fémjelzett pályázat. A páros 1894-től alkotott együtt, kettejük tervezése a Műcsarnok és Millenniumi emlékmű is.

Rendeltetés szempontjából jobbnak értékelték a pályázat győzteséhez képest az ő elképzeléseiket egy múzeum kialakítására az ítészek, - így némi átdolgozás után - kezdődött el az építkezés 1900-ban.

Európa egyik legjelentősebb múzeuma

A megvalósítás első szakaszában a neoreneszánsz képtárszárny, majd a neoklasszicista stílusú előépület készült el. Rendkívül gyorsan folytak a munkálatok, 1906. december 1-én Ferenc József király avatta fel az új múzeumot. Az évszázadok során összegyűjtött műalkotások egy helyre költöztetésével Európa egyik legjelentősebb közintézménye jött létre. A Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár -, a Jankovich-, Pyrker-, Esterházy-, Ipolyi-gyűjtemények mellett ajándékozással, vásárlással az elmúlt évszázadban is tovább gyarapodott a műkincsállomány.

Műkincsek vagonokba zárva

A 20. század háborúi fájdalmas nyomokat hagytak a múzeum történetében. A második világháború az intézmény létét fenyegette, a harcokban bombatalálat érte az épületet. A múzeum gyűjteményének legértékesebb darabjait vagonokba zsúfolva nyugatra menekítették a háború utolsó hónapjaiban. Rengeteg károsodással csak 1946-47 után kapta vissza Magyarország a műkincseket.

Szakadás és egyesülés

Számos alkotás eltűnt a Budapesten maradt anyagból is. 1957 után leválasztották a magyar vonatkozású műveket, ezek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek. 2012-ben egyesült a két intézmény, a négyéves felújítás után 2018-ban visszatértek fizikailag is az 1800 előtti magyar vonatkozású alkotások.

Éjszaka a múzeumban

1983 őszén hét rendkívül értékes festmény tűnt el a múzeumból. Az előző évben kezdődött az épület felújítása, a hátsó részeken felállított állványokra mászva november 5-én éjszaka betörtek a Szépművészeti Múzeumba. A tatarozás miatt egy ideiglenes riasztó valamint őrök védték a múzeumot, előbbi november 1-én meghibásodott.

Műértő tolvajok

Az ellopott festmények között két Raffaello alkotás volt, az egyik az Esterházy Madonna. Az 1508-ban keletkezett művet nem fejezte be a művész, festménye 1720-ban került III. Károly magyar királyhoz a pápától kapott ajándékként. Az uralkodói családtól előbb Mária Terézia kancellárjához került a kép, majd Esterházy Miklós József vásárolta meg. Ellopása idején a kép becsült értéke 20 millió dollár volt. Tintoretto két képmásán kívül a tolvajok elvitték Giovanni Battista Tiepolo két művét is, a Szűzanya hat szenttel és a Pihenő szent család című festményeit.

Erkölcsi felelősségvállalás

A betörés után az Interpol közreműködésévél letartóztatták a csoport tagjait. A magyar és olasz bűnelkövetők feltételezhetően egy görög milliomos gyűjtő megrendelésére lopták el a műkincseket. A Madonna festményt Törökbálinton elásva találták meg, a többi hat kép egy görögországi kolostorban hagyott bőröndből került elő. A bűneset után a múzeum főigazgatója erkölcsileg felelősnek érezte magát, ezért lemondott posztjáról.

Több mint 120 ezer műkincs

A múzeum 2018-ra teljes felújításon esett át. A rekonstrukciós munkálatok a Megőrzés kategóriában elnyerte az Europa Nostra, vagyis az Európai Unió Kulturális Örökség díjat. A felújítást Mányi István Ybl-díjas építész irányította. Az elmúlt évszázadban az intézmény által gondozott műtárgyak száma meghaladta a százhúszezret. Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye a Szépművészeti Múzeum. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére Budapestre érkező Ferenc pápa a múzeumban találkozik az egyházi- és világi vezetőkkel.