Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus: sok munkára és nem kevés imádságra van szükség

„Minden forrásom belőled fakad” - a 87. zsoltárból vett jelmondat jegyében szerdától szombatig látta vendégül Budapest a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok (NEK) Pápai Tanácsának plenáris ülését. A 2020 szeptemberében, ugyanezzel a mottóval rendezendő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezdete előtt 500 nappal tartott tanácskozás 75 országból érkezett résztvevői – a NEK Pápai Tanácsának tagjait és nemzeti küldöttei – lelki programokon, tájékoztató jellegű előadásokon és helyszínbejáráson (Hungexpo, Puskás Ferenc Stadion, Szent István Bazilika, Kossuth tér) vettek részt. A küldötteket – a jövő évi Kongresszus előkészületeit személyesen követő – köztársasági elnök köszöntötte.

Áder János felidézte a legutóbbi budapesti Eucharisztikus Kongresszust, amivel 1938-ban a magyarság „adni akart a világnak”. S ahogy az akkori találkozót a „háború lehetőségének egyre növekvő árnyában” rendezték, úgy ma is megvannak az emberiség előtt álló kihívások: „Ha így megy tovább, a mohóság, a kényelem és az önzés pusztulásba kormányozza az emberiséget. Hogy mindezt elkerülhessük, a cselekvésben minden eddiginél jobban egymásra vagyunk utalva” – fogalmazott Áder János, aki szerint erre az összefogásra, a közös teendőkre figyelmeztette a világot Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája. Hozzátette: a magyar nemzet „mindig újra igent mondott a félelem nélküli életre, a becsületre, az emberi méltóságra, a szolidaritásra, a szabad vallásgyakorlásra, a béketeremtő jóakaratra, a kölcsönös tiszteletre. (...) Egyik nemzet sem szentebb vagy bűnösebb a másiknál, de hisszük, hogy nemzetek és országok küldetéssel születnek”.

„Régi álom volt, hogy az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus után újra Budapesten találkozhasson a katolikus világ és együtt fejezhesse ki tiszteletét és imádását az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránt” – erről Erdő Péter bíboros beszélt a plenáris ülésen. Elmondta, már javában tartanak a jövő évi Kongresszus előkészületei – erre példa ez a négynapos budapesti tanácskozás is – Magyarország pedig magáénak érzi a közelgő eseményt: azon kívül, hogy „minden vasárnapi szentmise után közösen imádkozunk templomainkban a Kongresszusért, azért, hogy ez a nagy találkozó városunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon”, jelentős támogatás érkezik az államtól is az egyházi épületek felújítására és a programokra. Erdő Péter felidézte: álomként élték meg, amikor 2016-ban meghallgatták Ferenc pápa videóüzenetét a Fülöp-szigeteki Cebu City-ben, és a Szentatya bejelentette, hogy a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon lesz. A bíboros szerint sok munka és nem kevés imádság szükséges ahhoz, hogy sikerrel és lelkipásztori örömmel záruljon a 2020-as budapesti világesemény, amelytől az egyház a személyes hit megújulását, a missziós tevékenységek feléledését és a katolikus szemlélet kiszélesedését reméli.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a Kongresszus óriási lehetőség arra, hogy a készületi idő alatt a hazai plébániai közösségek megújuljanak, és megerősödjenek az eucharisztikus lelkületben. „Napjainkban nagy gondot jelent hazánkban a szekularizáció terjedése. Ennek mérséklésére nagy lehetőséget kínál ez a Kongresszus – mondta a plenáris ülés részvevőit köszöntő Veres András, majd a missziós feladatokról is beszélt. – Vannak, akik nem látják szükségét a minden vasárnapi szentmisének, őket szeretnénk elvinni Jézushoz, megismertetni őket azzal, aki őket is hívja a vele való közösségre.” A győri megyéspüspök nem csupán ebben reménykedik, hanem abban is, hogy Ferenc pápa személyesen is részt vesz 2020-ban a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

Fotó: Ambrus Marcsi, Thaler Tamás

NEK Titkárság