Székely János: Jézus örömhíre a legnagyobb kincs

Apostollá válni – ez a cigánypasztorációban dolgozók legfontosabb feladata vallja. A Szombathelyi Egyházmegye püspöke fontosnak tartja, hogy a pap és a püspök emberközeli legyen, hogy így közvetíthessék az Isten emberközeliségét. Meggyőződése, hogy a romák evangelizációjához nem úgy kell hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián, és várjuk, hogy eljöjjenek.

Székely János 1964-ben született Budapesten, mélyen hívő, sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányait Esztergomban, Budapesten, illetve Betlehemben végezte, majd Rómában, a Pápai Biblikus Intézetben folytatta. 1991-ben szentelték diakónussá Jeruzsálemben, és ugyanebben az évben szentelték pappá is. Ferenc pápa 2017-ben nevezte ki a Szombathelyi Egyházmegye püspökévé.

Már első papi állomáshelyén, Érsekvadkerten megérintette a társadalom peremére szorult romák szegénysége, de a bennük rejlő sok érték is. „Rengeteg szeretetet kaptam cigány testvéreimtől. Kevés helyen éreztem magam olyan jól, mint közöttük” - írta a Cigány népismeret című könyvének bevezetőjében Székely János erről az időszakról.
Innentől fogva máshol is kereste a lehetőséget, hogy átadja számukra a legnagyobb kincset: Jézus örömhírét. Meggyőződése, hogy arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni. Szeretni mindenkit, de különösen is a beteget, az időst, a gyöngét, a szegényt.

„Az Egyház és a hívő emberek is nagyon lomhák, nehezen nyitnak a romák felé. Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, mi mégis alig vagy túlságosan lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a szakadékot a nem romák sokkal könnyebben átlépik, mint a romák. A papok, a hitoktatók és a hívő emberek még könnyebb helyzetben vannak. A papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok, nyitottak az imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van” – fogalmazott egy Új Embernek adott interjújában Székely János, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, a romák evangelizációjához nem úgy kell hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián, és várjuk, hogy eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta kötődik a templomhoz, de a romák hagyományaiban soha nem szerepelt a templomba járás.

„Meg kell teremtenünk az Egyház cigányok számára is vonzó arcát. Az utolsó órában vagyunk, most még van lehetőség arra, hogy változtassunk a helyzeten. Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni ez az ország, amely közös hazánk” – figyelmeztetett a püspök.

A tavaly augusztusban először megrendezett Országos Romapasztorációs Lelkigyakorlaton közel száz laikus és egyházi személy vett részt Szombathelyen. A nyitó szentmisében Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Roma Pasztorációs Bizottságának vezetője hangsúlyozta: „A cigánypasztorációban dolgozók legfontosabb feladata: apostollá válni.” A lelkigyakorlat szükségességét és sikerét támasztja alá, hogy a jelen lévő püspökök ott helyben kihirdették, hogy a II. Országos Romapasztorációs Lelkigyakorlat 2020. augusztus 7–9. között lesz Máriapócson.

Szent Márton egyházmegyéjének vezetője fontosnak tartja, hogy a püspök elérhető legyen, ahogyan egy Mandinernek adott interjújában Ferenc pápa gondolatát felidézte, a pásztornak bárányszagúnak kell lennie, azaz ismernie kell a rábízottak életét, gondjait. Nem csak elöl kell mennie, mutatva az utat, hanem a nyáj közt is, hogy hallgassa a rábízott embereket, sőt a nyáj végén is, mondja Ferenc pápa, hogy a legvégén lévővel, a szenvedővel is tudjon törődni. Székely János törekszik arra, hogy elérhető maradjon, fontosnak érzi, hogy a pap és a püspök emberközeli legyen, így közvetítve az Isten emberközeliségét.

A Hungexpón Székely János fakultáció keretében mutatja be a cigánypasztoráció eredményeit.