“Ugy segitett, hogy nem segithetett…”

Tavaly, advent utolsó hétvégéjén mutatta Erdő Péter bíboros és Áder János államfő az Égre néző- Isten jelenléte a magyar költészetben című versgyűjteményt. A Szent István Társulat gondozásában megjelentetett kötet, hasznos társ a jeles napon és ebben a furcsa időszakban is ahhoz, hogy otthonunk csendjébe húzódva költőink szavai segítségével folytassuk lelki felkészülésünket a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A könyvben is szereplő József Attila verssel kívánunk hasznos időtöltést!

Az Isten itt állt a hátam mögött…

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
…………………………….
…………………………….

Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.