Valóban szeretjük Jézust?

Nagykedden és Nagyszerdán már az evangéliumok az utolsó vacsorának bizonyos elemeit vonultatják fel. Erdő Péter elmélkedésében az elgyengülésről, a megrendülésről is szólt. Ám ezelőtt kitér Izajás próféta könyve alapján a szenvedő szolga alakjára, és rajta keresztül a Messiás különleges feladataira is.
Nagykedden egyre több elem bukkan fel az utolsó vacsorából. János-evangéliumában Júdás árulása kapcsán olvashatunk arról, hogy a sátán belészállt és ismét felbukkan esetében az anyagiasság kérdése, hiszen nála volt a pénz. Júdás tette ellenére mégsem központi szereplő. Erdő Péter úgy fogalmazott: „Ő egyike a tanítványoknak, aki azonban a drámai pillanatokban árulást követ el.”
A bíboros, prímás kitért arra is elmélkedésében az evangélium alapján, hogy Júdás mellett Péter gyöngeségéről sem feledkezhetünk meg. Noha utóbbi nagyon bátran fogadkozik, hogy kész életét is adni Jézusért, hűséges lesz hozzá, követi bárhova. Jézus pedig megjövendöli, hogy mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadja meg (vö. Jn 13,8).
A főpásztor elmélkedésében hozzáfűzi: „Így vagyunk ezzel mi is. Sokszor úgy érezzük, hogy szeretjük Jézust, hogy készek volnánk sok mindent megtenni érte. Csak éppen amikor előadódik egy váratlan, komoly helyzet, akkor mégis megrendülünk. Az Ő színe előtt kérdezzük meg magunktól: Valóban szeretjük őt? Tudnánk vele együtt vállalni mindazt, amit Ő értünk elvállalt?”

Szeretettel ajánljuk ezt a kiadványt, amelyből néhány rövid szemelvényt emeltünk ki. Járvány idején igazi támasz, segítség abban, hogy felfedezzük a Húsvét, az Eucharisztia titkát.