Az Eucharisztia témája mai is forrás

A Hit, tudomány, társadalom címmel eredetileg egy konferenciát terveztek, de annak megrendezését a világjárvány megakadályozta. A felkért előadók vállalták, hogy írásban is elküldik gondolataikat, amelyből egy kötet született. Szerzői között természettudósok, jogászok és teológusok egyaránt vannak. A keresztény felekezetek mellett zsidó teológusok gondolatait is megismerhetjük.

A könyv rendkívül szerteágazó témákat ölel fel. Felteszi, megvizsgálja és megválaszolja az egyik legalapvetőbb kérdést: Lehet-e a ráció által bizonyítani a végtelen Isten létét? Ugyanakkor olvashatunk a világi jog és az Eucharisztia kapcsolatáról is olyan felvetések kapcsán, hogy az állam tilthatja-e a gépjárművezetést a zéró toleranciára hivatkozva a katolikus papoknak, akik az egyházi előírások szerint mindennap kötelesek szentmisét bemutatni és annak során bort fogyasztanak?

Hit és/vagy tudomány

Évszázadok harca ismerhető meg azokból a tanulmányokból, amelyek hit és a (természet)tudomány viszonyát járják körbe. Kizárja egyik a másikat? Létezik híd a szellem és az anyag, a hit és az ész, az immanens és a transzcendens világ között? Miből táplálkozott/táplálkozik a természettudományok művelői és a hitélet szereplői között feszülő sok évszázados konfliktus, amely egymással szembeállította, ellentétpárként kezelte a tudomány és hit viszonyát? Képesek a felek kilépni a kizárólagosságot képviselő nézőpontjukból?

Egy magyar szerzetes, akire odafigyeltek a pápák

A kötet több tanulmányán keresztül megismerhetjük egy korszakos gondolkodó, Jáki Szaniszló bencés szerzetes életművének mozaikjait. Tudományos munkásságát több pápa is kitüntetett figyelemmel kísérte és számos alkalommal hivatkoztak műveire. Jáki teológiai tanulmányain túl, a New York-i Fordham Egyetemen a Nobel-díjas Victor F. Hessnél tanult és doktorált kísérleti fizikából. A teremtett világ megismerésének vágya nyitottá tette őt, a teológiai és a fizika tudományában szerzett jártassága révén olyan következtetésekre jutott, amely bátran tekinthető gondolatiságában II. János Pál által 1998-ban kiadott pápai enciklikájának előfutárának. Utóbbi nyitómondata így hangzik: „A hit és az ész (fides et ratio) olyan, mint két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére. Istent megismerve juthatunk el önmagunk teljes igazságához."

Újranyitott akta: Galilei-ügy a Vatikánban

A kötet különös értéke, hogy a tudomány és a hit találkozási pontjait rendkívül sokféle nézőpontból közelítik meg a szerzői. Legyen ez biokémiai, bioetikai felvetés, az evolúció és a teremtés témakörének áttekintése, a bizonyíték és a bizonyosság fogalomrendszerének tisztázása vagy éppen olyan események feltárása, mint a Galilei-ügy történelmi, filozófiai és teológiai újravizsgálata a Vatikánban.

Hit hatása a társadalomban

A könyv világossá tesz néhány sarokpontot, amely összekapcsolja a kötet címében szereplő hit, tudomány és társadalom hármast. Ilyen a teremtett világ megismerésének, megóvásának vágya, az igazság szenvedélyes keresése, az élet és annak értelme, az ember, mint istenkereső lény bemutatása, az emberi lényeg része, a transzcendentálisra való igény fókuszba emelése.
Különös aktualitást ad a címben szereplő elemek viszonyának áttekintése a világjárvány kapcsán. Hogyan jelenik meg a hit a társadalomban, miként képes szolgálni annak javát? A hitben megfogalmazott követendő értékek: szolidaritás, család, az emberi élet értelme, törékenysége, valamint az ember védtelensége milyen mélyebb, akár új értelmezést nyerhet a mostani időszakban. Érdekes „kérdezz-felelek” tanulmányt olvashatunk pont a világjárvány kapcsán arról Balog Zoltán református püspöktől, hogy létezik-e az isteni büntetés. Mi mindent kezd az ember a kiszolgáltatottságával és saját nagyságával, teremtőképességével?

Ki és mire használja a hitéből fakadó cselekedeteit? Utóbbi kapcsán egy nagyszerű tanulmányt olvashatunk arról, hogy a Csonka Gépgyárban a Horthy-korszakban milyen intézkedések révén valósultak meg a hétköznapokban a pápai enciklikák, különösképpen a társadalmi igazságosságot célzó törekvések. Utóbbi kérdéskör napjainkban elsősorban Ferenc pápa révén ismét különösen aktuálissá váltak.

Sokszínű, de egyirányba mutató könyv

A szerzők között olvashatjuk többek között: Németh Norbert, a római Pápai Magyar Intézet rektora, Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Falus András Széchenyi-díjas magyar immunológus, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke írását is. A kötetet az MTA volt és jelenlegi elnöke, Vizi E. Szilveszter és Freund Tamás közösen szerkesztette.

A könyv hívószava az Eucharisztia. A könyv tartalmi gazdagsága, a tanulmányok szerteágazó témaválasztása ellenére mégis egy irányba mutat: a meghallgatás, a megismerés, a párbeszéd, a világunkról, önmagunkról való közös gondolkodás felé hívők és nem hívők, a legkülönbözőbb vallási- és tudományos irányzatok követői között.
Ahogy Erdő Péter bíboros a bevezetőjében fogalmazott: „az Eucharisztia témája ma is forrás, alkalmas arra, hogy körülötte gazdag párbeszéd alakuljon ki.”

A kötet megjelenése kapcsán vasárnap egy izgalmas beszélgetés zajlott le a Kossuth Rádióban Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke részvételével.

A beszélgetést a linkre kattintva meghallgathatod!

Fotó: Ambrus Marcsi