Eucharisztikus csoda egy magyar faluban

A Hunyadiak korában zarándokok tízezrei fordultak meg a Tolna és Baranya megye határán fekvő településen. A Pécsi Egyházmegyéhez tartozó Báta a Szekszárdi-dombság Dunára lefutó dombvonulatának lábánál terül el és a Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. A Hunyadi család kitüntetett figyelmet szentelt a településnek, mert 1441-ben Hunyadi János serege a halászfalu határában ütközött meg a pártütő Garai László csapataival. A győzelem után a kegyhelyet gondozó bencés kolostort bőkezű adományokkal támogatták a Hunyadiak. Itt végezte el utolsó gyónását és áldozását a mohácsi csata megvívására induló II. Lajos és serege is.

Vérző ostya

Báta lakott volt már a kelták és a rómaiak idején is. 1018-ban Szent István egyik oklevele említi a települést a pécsváradi apátság birtokadományai kapcsán. A halászfaluban 1093-ban Szent László király alapított apátságot Szent Mihály arkangyal tiszteletére és bencés szerzeteseket telepített le. A település igazán ismertté a 14. század derekán vált az ostya vérzése kapcsán. Ebből az időszakból szerte Európában is feljegyeztek eucharisztikus csodákat. 1383 táján a Brandenburg területén lévő Wilsnakban a helyi plébános a szentmise bemutatása közben kételkedett abban, hogy valóban Krisztus testévé és vérévé változik kezében a kenyér és a bor. Ezután egy óriási tűzvész miatt a templom leégett. A romok között a pap sértetlenül találta azt a három ostyát, amelyet előtte átváltoztatott, noha a fémedény, amelyben voltak, megolvadt. A Szentostyákat vér itatta át. Az ebből az időszakból feljegyzett hasonló események legtöbbször a kétely és az Eucharisztia iránti tiszteletlenség nyomán történtek meg. Valószínűleg Bátán is valami hasonló történhetett. 1385 tájáról származó feljegyzések szerint ekkora már kialakult kultusza volt hazánkban a Szent Vér ereklyének. Az átváltoztatott szentostya vérzése több ábrázoláson is megmaradt Bátán és környékén. A ránk maradt emlékekben használt kifejezések alapján arra is következtetnek a tudósok, hogy ismétlődő vagy hosszabb ideig tartó eseményről volt szó.

Báta közlekedési szabályozása

A bátai csoda megtörténtének időpontját nehéz pontosan megállapítani. Az 1420-as években már meglehetősen ismert volt a település, Erdélyből is ideküldték a súlyos bűnösöket vezeklő zarándoklatra. Az országbíró 1411-es oklevele, ami a település környékének vízi és szárazföldi közlekedését szabályozza arra utal, hogy a kegyhelynek nagy volt a látogatottsága. 1434-ben IV. Jenő pápa pápai búcsúkiváltságot adott Bátának, ahol – derült ki az erről szóló dokumentumból - Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda.

Királyi látogatások az ereklyénél

Luxemburgi Zsigmond és Mária 1395 húsvétját Bátán töltik, ami arra utal, hogy a királyi pár a Szent Vér ereklye előtt ünnepelt. A feljegyzések szerint a templomban gyakran fordultak meg királyok, egyházi méltóságok. II. Ulászló és II. Lajos két alkalommal is imádkozott a Szent Vér ereklyénél. 1519-ben Perényi Péter elrabolta az ereklyét és siklósi várába vitte. Ablakot emeltetett a kincs elé, hogy a népnek megmutathassák. 1526-ban a mohácsi vész idején a bátai szerzetesek menekítették a kincseket a fosztogató törökök elől. A leltárban az ereklye „Krisztus Vére ereklyeként”szerepel. 1539-ben a kegyhelyet a török kíméletlenül elpusztította. A kincs eltűnt.

Templomépítés és világháború

A trianoni döntés utáni időszakban a Szent Vér kultusza a helyi plébános, Fájth Jenő jóvoltából került ismét az érdeklődés középpontjába. Törekvése találkozott az 1938-as eucharisztikus világkongresszusra készülő Egyház és a közösség szándékával. Miközben a világ a második globális háborújára készült, Magyarországon templom épült. Négy évszázaddal a török pusztítása után, 1939-ben elkészült a bátai Szent Vér kegytemplom, az ország egyetlen eucharisztikus kegytemploma.

Új Szent Vér ereklye Bátán

Udvardy György korábbi pécsi püspök kérésére 2017. augusztus 10-én Viliam Judák nyitrai püspök, az egykori garamszentbenedeki monostortemplom 1829. július 16-án lepecsételt relikviatartóját felnyitotta és az ereklyéből leválasztott egy kis darabot. A fátyolszerű szövet a Manoppellói vagy ahogy sokan ismerik a Veronika Kendőből való, a Szent Vér nyomaival. Udvardy György felkérte Serbakow Tibor ötvösművészt, hogy készítsen egy ereklyetartót a Szent Vér ereklyének, s azt 2018-szeptember 15-én ünnepélyesen elhelyezték a kegytemplom szentélyében.

Fotó: Magyar Kurír