Harminc éve temették újra Mindszenty József bíborost

„Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába” – írta Mindszenty József végakaratában.

„A harminckét új bíboros közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!” - e szavakkal kreálta XII. Pius pápa bíborossá Mindszenty Józsefet 31 társával együtt 1946-ban.

Mindszenty József 1915-ben, az első világháború idején kezdte el papi szolgálatát, majd a zalaegerszegi gimnáziumban hittant tanított. 1919-től a város plébánosa volt egészen 1944-ig, amikor veszprémi püspökké szentelték. Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson fotón örökítették meg, ahogy plébánosként gyóntat a Hősök terén.

Alapvető emberi értékek védelme

Mindszenty templomot, iskolákat építtetett, szeretetotthont alapított, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett Zala megyében. Saját hetilapjában, a Zalamegyei Újságban nyíltan szembefordult a hatalom túlkapásaival. Károlyiék letartóztatták, a tanácsköztársaság alatt internálták. A kommün bukása utána tért vissza Zalaegerszegre.

Mindszenty egész élete során elutasította a szélsőségeket, hite által felismerte és védte az alapvető emberi értékeket. Legyen szó bármilyen politikai kurzusról, bátran ki merte mondani véleményét akkor is, ha tudta, hogy súlyos következményekkel kell számolnia.

Nyilvánosan szembefordult Károlyi Mihály rendszerével, a tanácsköztársaság túlkapásaival, Gömbös Gyulával és a nyilaskeresztesekkel, majd Rákosi diktatúrájának is egyik fő kritikusa volt. Tiltakozott a zsidóüldözések, majd a németek kitelepítése ellen is.

1944 novemberében már veszprémi püspök volt, amikor a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára hurcolták, majd házi őrizetbe helyezték. 1945 tavaszán, amikor a szovjet csapatok elérték Sopront, visszatért Veszprémbe. Mindszenty élesen bírálta, hogy idegen csapatok szállták meg Magyarországot, korlátozták a vallásszabadságot és a katolikus sajtó működését.

Koncepciós per

1945. október 7-én XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Mindszenty egyre gyakrabban összetűzésbe került a kormánnyal, például a hitoktatás fakultatívvá tétele kapcsán, majd az iskolák államosítása miatt. Egy hosszú lejárató sajtóhadjárat után, 1948. december 26-án a Rákosi-rendszer bosszúszomjas Államvédelmi Hatósága őrizetbe vette Mindszenty bíborost hazaárulás, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Koncepciós pere végén életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt szabadították ki. A szovjet csapatok intervenciója elől az amerikai követségre menekült, ahol 15 évnyi bezártság várt rá.

Tökéletesség és irgalom

Itt jegyezték fel szentbeszédének részletét, amelyben az izmusok, az eszmék által megtévedt társadalmakról is beszélt: „A bölcselet alkalmatlanná tette magát eligazításunkra. Spinoza összeolvasztja Istent az anyaggal: (tétele) az idealizmus, materializmus szolgálatára vált alkalmassá, csúcspontján Hegellel. A pozitivizmus épp a metafizika és teológia ellen harcol. A legmaiabbak, a marxizmus, az egzisztencializmus és pszichoanalízis ez alapján nem más, mint hedonizmus és utilitarizmus. Valamennyi részes abban, hogy az emberiség útvesztőbe került. A bölcseleten kívül napestig sorolhatnák fel a levégzett, hitelvesztett útmutatókat. Kihez menjünk? Egyedül Jézus tanít meg arra: ki az Isten? Jézus szerint az Isten a mi Atyánk, végtelenül szerető és gondviselő. Lénye: a tökéletesség és irgalom.”

Bécsi menedék

1971 szeptemberében hagyta el Magyarországot a Vatikán, a magyar kormány és az USA megállapodásának értelmében. Bécsben a Pázmáneumban lelt menedéket. Innen utazott a világban élő magyar közösségekhez, hogy lelkipásztori munkáját elvégezze. Óriási nyomás nehezedett rá, hogy mondjon le az érseki megbízatásáról. A pápa végül 1973 decemberében üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty 1975. május 6-án Bécsben hunyt el, végakaratának megfelelően Mariazellben temették el ideiglenesen. Hamvait 1991-ben hozták Magyarországra, végső nyughelyére, az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájába. Életművének elismeréseként a sírján ez a felirat áll: Fidelissimus in tribulatione pastor (az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor). Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

„Hálát adok Istennek, hogy szent nevéért gyalázatot szenvedhettem”

A Mindszenty-konferencián Erdő Péter bíboros a következőket mondta: Mindszenty bíboros 1948. január 7-én saját kezűleg írt és aláírt végrendeletében mondanivalóját két részre osztotta. A kettőt a kéziratban csillaggal, aszteriszkusszal választja el egymástól. Az első részben kifejezetten lelki kérdésekről szól. Mindenkinek köszönetet mond, mindenkinek megbocsát, és alázatosan bocsánatot kér mindenkitől. Prímási kinevezésének elfogadására a következő módon emlékezik vissza: „A hercegprímási trónust harminchat órás töprengés és vergődés, két főpap és gyóntatóm meghallgatása után vállaltam, hogy a nehéz viszonyok közt esetleg további fél esztendőre ne késsék a betöltés, és abban a tudatban, hogy vagy fogság - vagy gyalázatviselő kell most ide, és erre – Isten segítségével – való vagyok”. Ehhez hozzáfűz egy megjegyzést, amelyből kitűnik, hogy a saját helyzetét is engesztelésnek fogja fel: „Hálát adok Istennek, hogy szent nevéért gyalázatot szenvedhettem, amit hazámért szívesen viseltem és ajánlottam fel”. A végrendelet lelki részének bezárásaként pedig kijelenti: „Az engesztelés ne lanyhuljon, hanem inkább erősödjék a Nagyasszony tisztelete szellemében”. Majd zárójelben még hozzáteszi: „Ez a rész csak alkalmas időben hozható nyilvánosságra”.

A bíboros által létrehozott Mindszenty Alapítvány volt a végrendelet végrehajtásának felelőse, és az akkori kuratórium 1990 októberében megállapította, hogy a szövegben említett feltétel, a kommunizmus bukása megvalósult. 2012-ben teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére került sor.

A Szenttéavatási Kongregáció elismerte Isten Szolgája, Mindszenty József, a Római Szentegyház bíborosa, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies erényeit, ami fontos lépés a boldoggá avatásában.

Forrás: Magyar Kurír, Mindszenty Alapítvány

Fotó: Mindszenty Alapítvány