Folytatódik a vértanúk korszaka

Az eszmecsere valamennyi résztvevője arra hívta fel a közösség figyelmét, hogy legyenek szószólói az üldözött keresztény kisebbségeknek, imádkozzanak értük, és vegyenek igénybe minden lehetséges jogszerű eszközt az olyan csoportokkal szemben, amelyek a keresztények elleni atrocitásokat elkövetik. Az internetes tanácskozáson az üldöztetés áldozatai, vallási vezetők és globális szakértők beszélgettek.

Dolan: Osztoznunk kell az üldözött keresztények szenvedésében

Timothy Dolan, New York-i bíboros, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadója arra ösztönözte a katolikusokat, hogy gondolkodjanak egyetemesen azokról a hívő testvéreinkről, akik most súlyos szenvedésen mennek keresztül csupán azért, mert felvállalják a keresztet, fejet hajtanak Jézus szent neve előtt és vasárnaponként megvallják az Apostoli Hitvallást. Dolan bíboros kijelentette: „Amint az Önök előtt is ismert, az Egyesült Államok püspökei jogszerű és folyamatos küzdelmet folytatnak a legmagasabb rendű és legbecsesebb szabadságunk védelme érdekében" - mondta Dolan. „Mégis, az előttünk tornyosuló baljóslatú problémáink nyomába se érnek annak a keresztútnak, amin oly sok keresztény testvérünk jár most a világ különböző részén, akiket üldöznek és meggyilkolnak. Ha jelent is valamit az, hogy Krisztus misztikus testében egy közösséget alkotunk, akkor osztoznunk kell a szenvedésükben.”

A veszély növekszik

Az internetes szimpóziumon Dolan felidézte Szent II. János Pál pápa szavait, aki a „vértanúk új korszakának” nevezte a 20. századot. A kereszténység kétezer éves történetében a Krisztusért meghalt mártírok fele a múlt században vesztette életét. „Attól tartok, hogy a 21. század se ígér sokkal jobbat” - folytatta a bíboros. „Ebben a században, mely mindössze két évtizedre tekint vissza, már 1,25 millió embert öltek meg világszerte, pusztán Jézus Krisztusba vetett hitük miatt. És ez a hívőket fenyegető veszély egyre növekszik.”

Szülés bilincsben

Felszólalt az eseményen Mariam Ibrahim, a hitehagyásért halálra ítélt szudáni nő is. A helyi törvények szerint, akinek az apja muzulmán – mint az övé –, annak automatikusan a muzulmán hit szerint kell élnie. Ibrahim ezt elutasította. Az asszony saját elmondása szerint soha nem volt muszlim. Mariam hatéves volt, amikor muszlim édesapja elhagyta keresztény feleségét. Etióp származású édesanyjától ortodox keresztény nevelést kapott.
Mariam nem volt hajlandó megtagadni kopt keresztény vallását, ezért másfél éves kisfiával együtt, áldott állapotban börtönbe kellett vonulnia. Elsőfokon kötél általi halálra ítélték, emellett száz korbácsütést is kiszabtak rá büntetésül. Ezt azért kapta, mert keresztény férfival kötött házasságot, ami Szudánban szintén tilos. Második gyermekét a börtönben kellett világra hoznia. A fegyintézet nemcsak azt nem engedélyezte, hogy Mariam rendezett körülmények között, kórházban szülhesse meg gyermekét, azt sem hagyta jóvá, hogy a szülés idejére levegyék az asszony lábáról a bilincset. Az asszony ügye hatalmas felháborodást váltott ki világszerte. A nemzetközi nyomás hatására szabadon engedett Mariam Ibrahim és családja most az Egyesült Államokban él.

Ima, bátorság, tiszta beszéd

Dolan bíboros felidézte Ferenc pápa szavait is, aki szerint kötelességünk lelkiismeret vizsgálatot tartani ebben a témában. A Szentatya arra buzdította a keresztényeket, hogy tegyék fel önmaguknak a kérdést, hogy közömbösek-e a keresztényüldözés iránt, vagy úgy válaszolnak, mintha „a saját családom egyik tagja szenvedne.” Dolan azt tanácsolta, hogy szüntelenül mondjunk közbenjáró imát az üldözött keresztény testvéreinkért. A bíboros elmondta, hogy gyermekkorában a szovjet Oroszország megtéréséért mondott közbenjáró imák nevelték együttérzésre a vasfüggöny mögött élő üldözöttekkel. Ez az „imádság-kultúra”, -személyes formában vagy liturgikus ünnepségeken - nagy hatással lehet az üldözött keresztények megsegítésére. „Minden rendelkezésünkre álló eszközzel szeretnénk felhívni az emberek figyelmét testvéreink szenvedéseire” - mondta, majd arra kérte a lelkipásztorokat, hogy bátran beszéljenek erről a kérdésről és foglalják bele a prédikációjukba a modern kor vértanúinak a történeteit.

Üldöztetés Afrikában, Ázsiában

A szimpózium további előadói között felszólalt Robert Nicholson, a Philos Project közel-keleti keresztények érdekképviseleti csoportjának vezetője, valamint a kínai polgárjogi ügyvéd és emberjogi aktivista, Guangcheng Chen, aki jelenleg az Amerikai Katolikus Egyetem munkatársa. Chen azután került a figyelem középpontjába, hogy 2005-ben szembeszállt a hatóságokkal, akik az egykepolitika nevében erőszakkal próbálták abortuszra és sterilizálásra kényszeríteni a város asszonyait. A vak aktivistát letartóztatták, megverték és házi őrizetbe zárták, ahonnan megszökött és Amerikába menekült.

Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokoto megyéspüspöke elmondta, hogy Nigériában a keresztény templomépítés sokszor akadályokba ütközik, mert az állam szerint ez aláássa az iszlám vallást. Ezzel szemben a legtöbb mecset állami finanszírozásból épül. Csak azokon a területeken van „garancia arra, hogy az üldöztetés nem folytatódik”, ahol muszlim jelenlét van az iskolákban.

Káld keresztények: Mire a világ ránk figyel, eltűnünk

Bashar Warda, Erbil káld katolikus érseke elmondta, hogy fokozott aggodalommal tölti el a térségben lakó keresztények helyzete, akiknek száma az amerikaiak 2003-as iraki inváziója óta 1,6 millióról 250 000 főre csökkent. „Ezúttal nagyon valószínű, hogy eltűnünk, mire a világ végre úgy dönt, hogy ránk figyel. És mi ennek ellenére még mindig itt vagyunk és még mindig képesek vagyunk erőt, bátorságot és reményt meríteni a küzdelemhez” – mondta az iraki katolikus érsek. Megjegyezte, hogy a keresztényeknek, mint sokan másoknak, olyan súlyos és alapvető szükségekkel kell szembenézniük, mint a biztonság, az élelem, a foglalkoztatás, az oktatás és a vallásszabadság hiánya.

A közöny oka a vallásos hit megvetése

A szimpózium során David Oldroyd-Bolt angol író interjút készített David Alton egykori liberális képviselővel, aki most a brit Lordok Házának katolikus tagja. A politikus felidézte annak a 13 éves katolikus lánynak a történetét, akit Pakisztánban elraboltak, majd áttérésre és házasságra kényszerítettek. Arzoo Raját szerencsére sikerült megmenteni, amikor a rendőri hatóságok támogatói segítséget kaptak az igazságszolgáltatástól, az emberi jogokért küzdő szervezetektől és a civil társadalomtól.

Alton az üldözött keresztények megsegítésében javuló tendenciát tapasztalt. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy sikerült létrehoznia a parlamenti pártokat összekovácsoló, független „Vallás és Meggyőződés Szabadságával” foglalkozó parlamenti csoportot, amely bizonyos kérdésekben képes közös nevezőre hozni a képviselőket. Azt is elmondta, hogy a keresztényüldözés témájában „sok a közöny”, amelynek legfőbb oka a „vallásos hit megvetése”.

Kritikával illette azokat, akik szerint a klímaváltozás és túlnépesedés az oka a Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport által elkövetett véres tetteknek. „Tizenegy keresztény polgárt végeztek ki karácsonykor. Nem az éghajlatváltozás végzett velük” - mondta.

Fordította: Tóth Franciska

Forrás: catholicnewsagency.com

Fotó: vaticannews, NEK