Harangok: A mennyei élet hírhozói

Egy legenda szerint az egyházban az első templomi harangot a 4. században készítették el. Nola városának püspöke elszundított imádkozás közben. Ragyogó angyalokról álmodott, akik virágokat tartottak a kezükben, amelyet ha megráztak csilingelő hangot adtak. Itáliából terjedt szét Európában a harangkészítés tudománya és a harangozás szokása is. Eredetileg a zsolozsma kezdetét jelezte a kongatás.

A déli harangozásról szóló legkorábbi írásos emlék 1413-ból származik. A kölni zsinat pénteki napokra – Jézus kínszenvedésének emlékére – rendelte el a harangszót.

Értünk szólt a harang

A Török Birodalom terjeszkedése során 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt. A szultáni seregek két év alatt a Dunáig hatoltak előre. A nyugati keresztény kultúra határa ekkora a Magyar Királyság volt. 1456. június 29-én III. Kallixtusz pápa az oszmán hadak előrenyomulásáról szóló hírek hatására elrendelte a déli harangozást a Szent Péter bazilikában kihirdetett imabullájában a török elleni harc sikeréért és a keresztény világ védelméért. Ezután került sor Hunyadi János és az oszmán hadak összecsapására július 4-21. között Nándorfehérvárnál. A magyarok győzelmének híre akkor terjedt szét Európában, amikor a pápai bullát felolvasták a templomokban. A két esemény így összekapcsolódott. A Vatikán augusztus 6-án értesült a magyar diadalról és a pápa módosította a júniusi bulláját: könyörgés helyett a hálaadást fejezte ki a déli harangozás. Nagypéntek és nagyszombat kivételével azóta minden délben megszólalnak a harangok a nándorfehérvári győzelem emlékére.

A magyarok találkozása a haranggal

A harangok a liturgiában betöltött szerepük, a nekik tulajdonított természetfölötti erő miatt – megóv a jégtől, a viharoktól – a hívek számára a mennyei élet hírhozóivá váltak. A frankok korából írásos utalás maradt fenn a harangáldás szertartására. A 12. századból származó Szent Floriani rituálé egészen aprólékosan szabályozta ezt, kezdve onnan, hogy külön e célra szentelt vízzel lemosták a harangot, egészen odáig, hogy a Zsoltároskönyv mely énekeinek kell elhangozniuk. A víz megszentelésekor a pap azért fohászkodott, hogy a harang tartsa távol a vihar pusztítását és növelje a hívek hitét.

A magyar honfoglalás korában Nyugat-Európában a harangok már régen a templomok egyik legfontosabb elemének számítottak. A 9. század közepéről maradtak tárgyi emlékek arról, hogy Pannóniában, Zalaváron, amely a Karoling-kori határgrófság székhelye volt, harangöntő műhely működött. A feljegyzések szerint a 10. század első felében a portyázó magyarok kirabolták a herzfeldi templomot, amelynek harangját is megpróbálták elvinni, de nem sikerült.

Viharjelző

A harangozási rend átalakult az évszázadok során. Kezdetben papi feladat volt, amely aztán átszállt a papi pályára készülőkre, végül külön harangozókat alkalmaztak. A reggeli és esti harangozást eredetileg II. Orbán pápa (1088–1099) rendelte el az általa meghirdetett elsõ keresztes hadjárat sikere érdekében. A 13. és 14. században az esti harangozáskor kötelezővé tették az Úrangyala és az Üdvözlény imádságokat. A reggeli harangszó kezdetben ébresztésként szolgált. A 12. századtól az imádságra hívás jele volt. Ennek írott emléke a Nyulak-szigetén lévő domonkos apácakolostorban élő Margit királylánnyal kapcsolatos megemlékezésekből maradt ránk. A 15. században a készülő viharra a Mátyás templom harangja figyelmeztette az embereket.

Legrégebbi harangunk Amerika felfedezésével egyidős

A harangok háborús időkben gyakran váltak a rekvirálások áldozatává. Emiatt a középkorból kevés harang maradt fenn. A történelmi Magyarország területén a ránk maradt legrégebbi harangot 1481-ben öntötték és az erdélyi Kalotaszentkirály református templomának kertjét ékesíti. A harang azonban némaságra van ítélve az oldalán lévő repedés miatt. Ezzel csaknem egyidős a Vas megyében, Pornóapátiban lévő harang. A községről már a 13. századból maradt fenn írásos emlék. A települést a Kőszeg ostromára vonuló török had felégette. Az egykori apátság épületében is súlyos károkat okoztak a megszállók, ezért azt lebontották. A helyén felépített Árpád-házi Szent Margit templomba került az 1492-ben öntött harang, amely Magyarország legrégebbi, ma is működő harangja. Rajta a vésettel: „Dicsőség királya, jöjj el békével!”

Az, hogy megmaradhatott a harang a helyiek hősiességének köszönhető. 1532-ben az oszmán hadak elől a Pinka folyó árterébe menekítették. Valószínűsíthető, hogy valójában az egyik környékbeli halastó mélyére rejtették el. Az első világháború idején a helyi emlékezet szerint, az országút alá ásva menekítették meg templomuk értékes liturgikus eszközét. A feljegyzések szerint a pornóapáti harangon furatok vannak, amelyek a legenda szerint irigységből kerültek rá. Szily János püspök a néphagyomány szerint erősen haragudott, hogy a község harangjának a hangja egészen Szombathelyig hallatszik, ezért három lyukat üttetett a palástba. Sokkal valószerűbb, hogy harangon a furatokat szakemberek helyezték el. A harangot utoljára az 1980-as években szólaltatták meg kézi erővel, azután elektromos vezérlést kapott.

Hazánk második legöregebb harangja a szomszédos Zala megyében Várvölgy településen található. A Szent Domonkos templom működő harangját 1524-ben öntöttek.

Harangszó a rádióban

A Magyar Rádióban ma is naponta elhangzik a déli harangszó. Ennek ötlete egy monori tanár fejében született meg 1928-ban. Borzsák József gyermekkorát a vasútállomás szomszédságában töltötte. Az állomás jelzőhangjához igazította a család az órát, ami minden délben megszólalt. A tanár levelet írt, befolyásos régi barátjának, Szőts Ernőnek, hogy mennyivel szebb lenne, ha délben nem csak az hangozna el, hogy pontos időjelzést adunk, hanem a bejelentést harangszó is jelezné. Rövidesen megérkezett a válasz. Ezt a Magyar Rádió jubileumi kiadványából idézzük:

„Kedves Jóska!

Február 5-én kelt szíves soraidra értesítelek, hogy az abban foglalt javaslatodat megfontolás tárgyává tettük és ennek következtében április 1-től kezdődőleg a déli műsort a következőképpen fogjuk adni: 11 óra 45 perckor pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 12 órakor: Déli harangszó az Egyetem téri templomból, utána zene. Az Egyetem téri templom harangozását vettük azért, mert technikailag könnyebben lebonyolítható, tudniillik oda már vannak vonalaink. Amidőn jó és egészséges javaslatodért hálás köszönetet mondok és ilyeneket a jövőben is szívesen veszek, fogadd stb. …”

Fotó: wikipédia