Hazatérés

Az alábbiakban Ekler Lucával készült interjút olvashatják, amely a Cserkész Magazinban jelent meg.

Cserkész Magazin: Augusztus 31-én világcsúccsal szereztél aranyérmet távolugróként Tokióban. Milyen érzések kavarognak most benned? Hogy lehet feldolgozni ekkora sikert?

Ekler Luca: Még kicsit nehéz felfogni azt, hogy sikerült, és megcsináltam. Nagyon büszke vagyok a győzelmemre és arra, hogy paralimpiai bajnoknak mondhatom magam. Azt hiszem, még kell egy pár hét, mire felfogom. Hihetetlen és egyben varázslatos érzés.

Az elsöprő győzelmed után hátra volt még egy versenyszámod, a 400 méteres síkfutás. A már megszerzett aranyérem motivált a további készülésben, vagy jobban esett volna a jól kiérdemelt pihenés?

E. L.: Az aranyérem csak tovább motivált arra, hogy jó eredményt érjek el. Nagyon szoros verseny volt várható, így az első és a hatodik hely között szinte tényleg bárhol végezhettem.

Szeptember 5-én ér véget a paralampia. Merre tartasz onnan?

E. L.: A reptérről remélem, hogy a családommal és a barátommal megyek majd el, és egy darabig biztosan maradok Budapesten, hiszen mire hazaérek, már elkezdődik a NEK, ahol én is vállaltam feladatot.

Két grandiózus nemzetközi programban veszel most aktívan részt: a tokiói paralimpia az egyik, a budapesti NEK pedig a másik, amely utóbbinak önkéntes hírnöke vagy. Látsz valamilyen hasonlóságot a két nagy esemény között?

E. L.: Azt látom, hogy mindkettő egyformán fontos nekem, és szívügyemnek érzem, hogy kiálljak értük, és részt vegyek bennük. Remélem, hogy a parasport hírét és a kereszténység ügyét, a hitemet is vinni tudom másoknak.

A Cserkészek-NEK podcastjában meséltél a cserkészmúltadról és a kalandjaidról a szombathelyi 51-es Sík Sándor csapatban. Mi a legfontosabb készség, tudás vagy tapasztalat, amivel a cserkészkedés során gazdagodtál, és azóta is hasznosítani tudod?

E. L.: Nem tudnék egy képességet kiemelni; nagyon komplex és nagy teret lefedő az a tudás, amit a cserkészettől kaptam. Azt hiszem, ők nemcsak az életre, hanem minden helyzetre felkészítettek; nagyon hálás vagyok azért, hogy egy ilyen közösség tagja lehetek. A legszebb éveimet, emlékeimet, a legjobb barátaimat köszönhetem nekik. És nem utolsósorban a hitemet is. Nélkülük nem lennék az, aki most vagyok, és nem tartanék ott, hogy paralimpiai arannyal megyek haza.

Ezúton is szívből gratulálunk Ekler Lucának! A NEK-en ti is köszönthetitek őt és Dani Gyöngyi vívót is egy hatalmas csatakiáltással!

Forrás és fotó: magazin.cserkesz.hu