Hit és tudomány

Dinamó és szódavíz? Akkor Jedlik Ányos – vágja rá a bencés szerzetes nevét büszkén egész Magyarország. A legismertebb magyar feltaláló és természettudós pap munkásságának első szakaszában kémiával, elektrokémiával és elektromosságtannal, később az elektromosságtan mellett főleg optikai kísérletekkel foglalkozott.

Első jelentős találmánya az 1826-ban megalkotott szódavízgyártó gép, mely alapján az első szikvízüzemet is létrehozták.

1827-28-ban folytonosan egyirányú forgó mozgást végző, kommutátoros „villamdelejes forgonyt” készített, ez volt az első tisztán elektromágneses hatás alapján működő elektromotor – hat évvel Jacobi első gyakorlatban is alkalmazott elektromotorja előtt. Jedlik nem sokkal később bebizonyította, hogy szerkezete járművek hajtására is használható. Jelentős eredményeket ért el az elektromos elemek és akkumulátorok tökéletesítése terén is.

Az optikai rácsosztó gépéhez fejlesztette ki az 1850-es években „egysarki villamindítóját”, az első unipoláris gépet, mellyel kapcsolatban végzett kísérletei során jutott el a dinamo-elektromos elv felfedezéséhez, mellyel hat évvel előzte meg Siemens és Wheatstone hasonló megállapításait.

Ugyancsak jelentős találmánya volt a „csöves villamfeszítő”. A csövek kondenzátorok voltak, ami az egyik újítása volt. A másik nagy innovációja a találmányon, hogy a párhuzamosan kapcsolva feltöltött kondenzátorokat utána sorba kapcsolta, ezzel a töltő feszültség többszörösét, vagyis nagyfeszültséget állított elő. Találmányát az 1873. évi bécsi világkiállításon Werner Siemens javaslatára A haladásért éremmel tüntették ki.

Kicsit ugrunk időben és térben is. A XIX. század végén és a XX. század elején Nagyváradon tevékenykedett Károly Iréneusz József premontrei szerzetes, aki a rádiótechnika egyik úttörőjeként 1900-1901-ben drótnélküli távírót épített.

Kutatásai egyrészt az elektromos rezgésekre, illetve a röntgensugarak tanulmányozására terjedtek ki. Röntgen 1895 legvégén tette közzé Egy újfajta sugárzásról című tanulmányát, és a következő év elején Károly Iréneusz már fel is ismerte ennek gyógyászati jelentőségét. Olyannyira, hogy 1896. május 27-én Kotunovics Sándorral, a gimnázium akkori igazgatójával a következő közérdekű felhívást bocsátotta ki:

„Humánus célból a nagyváradi és biharmegyei szenvedők részére, akik Röntgen-sugarakkal akarják bajaik helyét megállapítani, gyűjtést rendezünk egy e célra szolgáló nagyobb eszköz beszerzésére. Az eszköz a nagyváradi premontrei főgimnázium tulajdona marad. A szertárban ingyen eszközli a felvételt a szaktanár.”

A felhívásra 1114 forint gyűlt össze, amivel el tudták kezdeni a laboratórium berendezését, és az év második felében a nagyváradi Premontrei Gimnáziumban a legkorszerűbb gépekkel felszerelve megnyílt Magyarország első röntgenlaboratóriuma. A hozzá forduló szegény betegeket nemcsak, hogy ingyen vizsgálta meg, de elérte azt is, hogy a szükséges lemezeket egy helybeli fényképész ingyen bocsássa rendelkezésére.

Károly Iréneusz nevéhez fűződik Nagyvárad villamosítása is. 1900-ban tervet dolgozott ki a villamosenergia olcsó kihasználására, mely a város közelében folyó Jád-patak vizét is hasznosította volna, 1901-ben pedig már ki is írták a pályázatot a kivitelezésre, melyet a Ganz és Társa Rt. nyert el. Károly Iréneusz a villamosmű felügyelő bizottságának tagja volt 1902-1918 között. 1929 márciusában temetési menetének útvonalán végig égtek az izzólámpák, így búcsúzott tőle a város és a villamosmű.

És hogy az emberekhez a látványos, de mindenféle „csodakütyükkel” működő kísérletek minél közelebb kerüljenek, arról egy piarista paptanár, Öveges József gondoskodott. Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét a televízióban vetített Legkedvesebb kísérleteim című műsorával. Ebben olyan fizikai kísérleteket mutatott be, melyeket a háztartásokban is megtalálható tárgyak segítségével végzett el. Generációk nőttek fel Heki, a rezonanciakutya, Ruhacsipesz és űrrakéta vagy éppen a Csavart labda titka című előadásain.

Öveges professzor egyik legszebb mondása akár tanári ars poeticájaként is felfogható:

„Munkám legnagyobb jutalma az lesz, ha a kisdiák néhányszor felkiált tanulás közben: még annál is sokkal szebb a fizika, mint gondoltam! Ez volt a célom.”

Forrás: Arcanum, e-villamos.hu, KFKI, Wikipedia, Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár

Kép: gepagy.blog.hu