Időkapszulák, disszertációk, érmek

Számos cikk és interjú jelent már meg oldalunkon az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán. Betekintést nyerhettünk az eseményekbe, ki hogyan élte meg az akkori ünnepségsorozatot.

Nézzük meg most kicsit másképpen. A teljesség igénye nélkül mit tudhatunk meg arról az évről a tudomány, a kultúra és a sport szemszögéből nézve, hazai, illetve nemzetközi szinten.

A magyar állam országgyűlése Szent István halálának 900. évfordulóján Székesfehérváron ülésezett a nyáron. Az alkalom tiszteletére törvényt hoztak. Augusztus 20-át nemzeti ünnepnek nyilvánították. A Hősök tere új díszburkolatot kapott.

Június 4. és 19. között rendezték meg az 1938-as labdarúgó-világbajnokságot Franciaországban. A magyar csapat ezüstérmes lett, a döntőben az olaszokkal szemben maradtunk alul. A világbajnokság érdekessége volt még, hogy 16 csapat jutott be, de csak 15 játszott, az osztrák csapat ekkor már beépült a németbe. Szintén ebben az évben a női atlétika első magyar Európa-bajnoki címét Csák Ibolya szerezte meg az országnak.

Szeptemberben elásták az első időkapszulát New York városában. A Westinghouse cég ötvözetébe számos használati tárgyat rejtettek el, hogy a 20. század emléke fennmaradjon évezredekkel később is. A tervezett kinyitás ideje 6939. A kapszulában elhelyeztek többek között töltőtollat, Mickey egér-babát, vetőmagokat és mikrofilmeket is. Ezeket üveghengerbe helyezték. A gyártó cég szerint a kapszula külső anyaga nem korrodálódik az idő előrehaladtával, de elmozdulhat a földben. Helyét egy gránit emlékmű jelzi.

Ebben az évben született többek között Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó és Tandori Dezső Kossuth-díjas író. Ez az év jegyzi Déri Miksa feltaláló, Dzsida Jenő és Karinthy Frigyes költők, valamint Tihanyi Lajos festőművész halálát is.

Az irodalmi alkotások sorában leginkább a harc, a halál és a háború témája érhető tetten. Karinthy Üzenet a palackban című művének megjelenését még megélhette, Weöres Sándor pedig ebben az évben írta meg doktori disszertációját A vers születése címmel. A festészet területén nemzetközi színtéren jegyzett, hogy 1938-ban megnyílt Frida Kahlo első egyéni tárlata egy new york-i galériában.

Filmes vonatkozású érdekesség, hogy a Zola élete című alkotás kapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. Ennek a filmnek magyar volt a forgatókönyvírója (Herczeg Géza), aki szintén hazavihette az aranyszobrot a legjobb írói munkáért. Ugyanebben az évben dobták piacra a forgatható kameraállványt, Roy J. Plunkett felfedezte a teflont, és Hans Asperger pedig először írta le az autizmus diagnózisát.

A szórakoztatóipar sem maradt események nélkül, ebben az évben vádolta meg a kommunizmus támogatásával az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság az akkor mindössze 10(!) éves, közönségkedvenc Shirley Temple-t. A másik érdekesség Orson Welles nevéhez fűződik, akinek a Világok harca című rádiójátéka kavart hatalmas port. Történt ugyanis, hogy Welles az egyik nap folyamán többször is mintegy tudósítás-szerűen beszélt a rádióban, „közvetítve” az idegenek támadását. Ezzel pánikhelyzetet teremtett az akkor 23 éves filmes legenda.

Baljóslatú év, a szent év, a „főpróba” éve. Sok címkéje van 1938-nak, de talán leginkább az igaz rá, amit egy törékeny, 100 éves pécsi asszony, Mária néni mondott róla: egy segélykiáltás volt a békéért. „Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!” – Énekelte több százezer ember az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszuson. Óhajuk ma is aktuális és ma is imádkozhatunk érte az ajtóban kopogtató, következő Eucharisztikus Kongresszus előtt.

Fotó: Fortepan