Igaz lélek, tiszta szív

1870. december 8-án IX. Piusz pápa Szent Józsefet az egyetemes Egyház védőszentjévé nyilvánította. Az esemény százötvenedik évfordulóján, 2020 decemberében a Szentatya meghirdette a Szent József-évet. Az ebből az alkalomból írt apostoli levelében Ferenc pápa így jellemezte Jézus nevelőapját: „szerető, gyöngéd apa, engedelmes és befogadó Isten akaratával szemben. Bátran kreatív munkás, aki mindig árnyékban marad”. A Szentatya különösen nagy tisztelője Szent Józsefnek.

„Szent József olyan apa, aki őrködik családja fölött, ez hivatása és küldetése lényegi része. Ezt diszkréten, alázattal, csöndben végzi, odaadó hűségben figyelve Isten tervére, jeleire. A pap is ekként szeresse gyöngéden a rá bízott híveket, elsősorban az ő javukat és boldogságukat keresse, diszkréten és nagylelkűen” – buzdított a pápa az ünnep előestéjén. Ferenc pápa hozzáfűzte: „Ez a pásztor jellemvonása, aki soha nem hagyja magára nyáját, hanem mindig a helyzetnek megfelelően cselekszik: ha kell, mutatja az utat, ha kell, közéjük vegyül és bátorítja őket, vagy hátra marad, hogy segítse a lemaradókat. A pap ne legyen merev, ne ragaszkodjon a szolgálat módjához, még ha az önmagában jó is, hanem legyen képes válaszolni a közösség változásaira és szükségleteire. Ne saját magát és elképzeléseit állítsa a középpontba, hanem a rábízottak javát, ne uralja és ne is hanyagolja el őket.”

Viszonylag keveset tudunk Szent Józsefről, ereklyéi nem maradtak fenn. Máté és Lukács evangéliumában az áll, hogy József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Jegyességre lépett Máriával, aki áldott állapotban volt. Ez megrendítette Józsefet, de egy álom útján megszólíttatott, hogy vegye feleségül Máriát. A férfi elfogadta Isten akaratát, kitartott a felesége mellett, otthont teremtett Jézusnak és gondoskodott a családról. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. József vállalta az isteni megbízatást. A szent Család gondviselőjeként, amikor tudomást szerzett Heródes király gyilkos szándékáról, a sivatagon át Egyiptomba menekíti Máriát és Jézust. Júdea királya a Szentírás szerint elrendelte minden kétévesnél fiatalabb kisded megölését Betlehemben, hogy elpusztítsa Jézust, aki a jövendölés szerint Izrael királya lesz. Csak a véreskezű Heródes halála után tér vissza a család Názáretbe.

József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt, hiszen egyedül Istentől származott. Az evangéliumban Józsefről utoljára Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk. A 12 éves Jézust bemutatják a templomban, majd háromnapi keresés után a bölcs törvénytudók között találnak rá. Amikor Jézus elkezdi nyilvános működését, valószínűleg József már nem él. A hagyomány szerint József hűségéért és áldozatvállalásáért a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja. Szent József ünnepét március 19-én ünnepeljük már a 10. század óta. Szent Józsefet az egyetemes Egyház, a keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjeként tiszteljük.
Szent József a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Így szól róla az egyik ének:

„Áldunk Isten jó szolgája
Szentcsaládnak hű sáfára,
Kire Isten megváltásunk titkát bízta,
Mert a lelked igaz volt és a szíved tiszta.”

A Mária Rádió tematikus nappal emlékezik meg Szent Józsefről. A műsorfolyam részeként 18 órától közvetítik az Amoris laetitia-családév országos nyitómiséjét a budapest-józsefvárosi Szent József-templomból. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be, szentbeszédet mond Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke.

Oroszlányban a Munkás Szent József Plébánián 16:30 -kor Kutschi András plébános vezetésével keresztutat végeznek, majd ünnepi szentmise kezdődik, amelyen Dr. Györgyi Viktor Széchenyi-díjas kutatómérnök, állandó diakónus szolgál.

Fotó:pixabay.com