Isten országa nem szociológia

2020. augusztus 04.
Poznań érseke szerint korábban vallásos gondolatokat kényszerítettek az emberekre, ma egy olyan kultúrát, ahol az élet célja az élvezet és az egyén szabad akaratából rabszolgává válik.

Stanisław Gądecki többek között a kompromisszum nélküli, a társadalmat, a politikát és az Egyházat érintő interjúinak hatására vált elismertté. Poznań érseke ellenez mindent, ami a világiasságról szól, és arra bátorít minket, hogy ne a múló politikai, ideológiai nézeteknek feleljünk meg, hanem egyedül Krisztusnak.

A politika megoszt, a hit egyesít

„Az Egyháznak vissza kell térnie identitásához. Nem szabad átvennie a világias lelkületet. Sokszor azt hisszük, hogy a kultúra, amelyben élünk, rendíthetetlen, halhatatlan, soha nem fog megváltozni. (…) A történelem ura Isten, nem pedig a hatalmasnak tűnő vezetők. A rendszereket kell relativizálni, nem az Egyházat. Ha azt hisszük, hogy a politikai rendszerek rendíthetetlenek, halhatatlanok, az Egyház meggyengül” – hívta fel a figyelmünket. Rávilágított arra, hogy ha egységben vagyunk, a politikusoknak nehezebb lerombolniuk a vallások közti békét. „A politika megoszt, mi pedig igyekszünk egyesíteni a vallásos embereket, és szeretnénk biztosítani a más vallásúakat, hogy biztonságban élhetnek nálunk, kibontakoztathatják kultúrájukat.”

Szabad akaratból rabszolgává válni

Mint mondja, az Egyház nehéz időket él, hogy a létezését fenntarthassa, szinte le kell mondania az identitásáról. Nagy a nyomás, hogy minden elfogadható, csak a kereszténység nem.

„A mai világ problémája, hogy óriási változás történt. Néhány évtizeddel ezelőtt még szinte rá akarták kényszeríteni az emberekre a vallásos gondolatokat, ma pedig egy másfajta kultúrát erőltetnek rájuk oly módon, hogy ők maguk vágyjanak rá. Az élet célja az élvezet lett, minden efelé halad, így pedig az ember szabad akaratából válik rabszolgává, nem is kell azzá tenni.”

Az Egyház él

Stanisław Gądecki arra is törekszik, hogy előmozdítsa a zsidósággal való párbeszédet. „A zsidóságban fontos szerepe van az emlékezetnek; a keresztény emlékezetnek is meg kell találnia a maga helyét” – nyilatkozta Poznań érseke. Több mint húsz éve bevezették a zsidóság napját az ökumenikus imahét előtti napra, nemrégen pedig az iszlám napját az imahetet követő napra.

2016-ban a lengyel Karitásszal együttműködve csatlakozott a „Családtól családig” programba, amelyben a lengyel püspökség több mint 1100 szíriai családról gondoskodott. Gądecki érsek személyesen is ellátogatott Szíriába. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán pedig a következőket mondta: „A kongresszus az Egyház legfontosabb elemét akarja felmutatni. Az Egyház akkor létezik, ha létezik az Eucharisztia: a legfontosabb ez a sok ezer téma közül, amiről tanácskozást lehetne szervezni. A kongresszus megszervezése azt is jelenti, hogy az Egyház él. (…)A politika a szociológiára épít, és sokszor az Egyház is. Pedig Isten országa nem szociológia.”

Fotó/Forrás: NEK