
A jel és a forrás

Nagy utat tett meg, amióta a kis erdélyi faluból, Borzontról elindult világot látni Baricz Gergő. Ma ismert zenész-énekes, aki augusztusban Koppányt alakítja az István a királyban Sepsiszentgyörgyön.
Gergő hosszú ideje kétlaki életet él: folyamatosan Budapest és Erdély között ingázik. A helyszínek és az emberek másfajta érzelmeket váltanak ki belőle. Arra a kérdésre, hogy hol van otthon, úgy válaszolt, mindig fontosabb lesz számára az a hely, ahonnan származik. „Onnan épült fel minden sejtem”, mondja.
A fiatal zenész szüleinek, és Borzonton minden idős embernek Dicsértessékkel köszön. „Örökségem van, nem szeretném magam mássá faragni az emberiséggel szemben, inkább közelíteni szeretnék hozzájuk”, fogalmaz Gergő.
A zenész úgy látja, bizonyos dolgokat nem lehet megmagyarázni az életben, s ilyenkor kell a hitbe kapaszkodni. „A világ nem véletlenek alapján működik, s mindenre van válasz, amelyekben maga az Isten jelenik meg. Mivel hiszek a létezésében, amikor nem tudom ésszel megmagyarázni a dolgokat, a hitbe kapaszkodok.”
Gergő úgy látja, mindenki a lényegre fókuszál, csak épp a sajátjára, s könnyen el tudunk siklani mások mélysége felett. Ebben megerősítették az István a király próbái is, amelyeken meg kellett tanulnia járni a színpadon. Itt döbbent rá, mennyi energia, figyelem, tudás van egy-egy lépésben, s most már egészen másként néz egy balettelőadásra, mint korábban, mert mint mondja, meglátta a mélységet a mozdulatokban, amelyeket addig észre sem vett.
Idén augusztus 20-án kizárólag székely színészek, énekesek szereplésével mutatják be Sepsiszentgyörgyön az István a király rockoperát. Gergő a darabbal kapcsolatban többek között arról beszélt, hogy miért épp a Rékával, Koppány lányával való közös jelenetek a kedvencei. „Sokszor átrágtuk már sorról sorra a közös számokat, de még az utolsó próbán is vissza kellett fojtanom a könnyeimet, hogy el tudjam énekelni az én részemet.”
Akik nem találják a fókuszt, a lényeget, azoknak Gergő azt üzeni: még ő sem találja magát, de mindig is keresni fogja. „Nincs olyan, hogy megkaptad a kulcsot, és az minden ajtót ki fog nyitni. Fontos, hogy megértsünk másokat, mások szemében reflektáljunk önmagunkra, s felfogjuk saját működésünket. Egyszer jobbnak, máskor rosszabbnak látjuk magunkat, ezt a kettőt egyensúlyba kell hozni. Nehéz út embernek lenni, kell a hit hozzá.”
A Budapesti Eucharisztikus Kongresszus jelentősége kapcsán Baricz Gergő elmondta: az emberek törekednek arra, hogy megtalálják önmagukat, s erre egy felületes módszer az, hogy elkülönítik egymást. „Kijelentjük, miért vagyok más, mint a többiek. Az emberek egyénisége önmagukból fakad, és mégis van egy tendencia, hogy még másabbá tegyék magukat holnap, holnapután. Amikor viszont az emberek összefognak egy jelben, és a törekvés arra irányul, hogy a közöset keressék meg egymásban, az nagyon jó forrás lehet arra, hogy megtalálják önmagukat mások által.”
A beszélgetést teljes egészében itt hallgathatod meg!
Fotó: Katolikus Rádió