A királynő cipője

Hedvig Nagy Lajos magyar és lengyel király legkisebb lánya volt, aki apja halála után a lengyel trónt örökölte. Bár a kassai örökösödési szerződés azt is Lajos nagyobbik lányának, Máriának, illetve leendő férjének, Luxemburgi Zsigmondnak szánta, a lengyelek a radomi gyűlésen lefektetett elvek szerint ragaszkodtak hozzá, hogy uralkodójuk Krakkóban éljen, így Hedviget 1384-ben lengyel királynővé koronázták.

Egy királylány két házassága

A kislány Hedviget négyévesen, 1378-ban adták hozzá Habsburg Vilmos osztrák herceghez, ám a lengyelek nem akartak Habsburg uralkodót, így a herceget elűzték. Országukat viszont fenyegette a pogány litván állam. Fejedelmük, Jagelló Ulászló házassági ajánlatot tett Hedvignek, ami azt is jelentette, hogy népével együtt felvenné a keresztény hitet. Hedvig ebben az Úr akaratát látta, így elfogadta az ajánlatot azt követően, hogy a Szentszék kimondta Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ulászló 1386 februárjában megkeresztelkedett, feleségül vette Hedviget, majd II. Ulászló néven lengyel királlyá koronázták.

Lejárató kampány

A Habsburgok kompromittáló híreket kezdtek terjeszteni Hedvigről, melyet VI. Orbán pápa vizsgáltatott ki, majd miután meggyőződött a vádak alaptalanságáról, bullában dicsérte meg Ulászló és népe megtérését, illetve mondta ki Hedvig és Ulászló házasságának érvényességét. A királynő egyszerű és tiszta élete, értelmessége és műveltsége révén elérte, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott: a pogány Litvániát a kereszthez vezette. Sőt, Prágában kollégiumot alapított litván papok képzése céljából.

A korát meghaladó gondolkodó

Hedvig sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudván, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az Egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Kérésére IX. Bonifác pápa engedélyezte a krakkói egyetemen a teológiai kar megnyitását.

Még nem volt szent, de úgy ábrázolták

Hedvig 1399-ben hunyt el gyermekágyi láz következtében, de életszentségét jól mutatja, hogy nem a krakkói Wawel kriptájába, hanem a főoltár alá temették, mivel úgy gondolták, hogy hamarosan oltárra emelik, azaz kanonizált szentté válik. És bár a XV. század derekán indított kanonizáció megszakadt – vélhetően akkor, mikor Jagelló Kázmér lengyel király feleségül vette Habsburg Albert magyar király lányát Erzsébetet –, a lengyel szentek között ábrázolták, legtöbbször a kereszt előtt imádkozva.

Hedvig legendája

A szentté avatást 1950-ben kezdeményezték újra, boldoggá avatására 1979-ben, szentté avatására pedig 1997-ben került sor az ugyancsak lengyel Szent II. János Pál pápa regnálása alatt. Már életében legendák övezték. Az egyik legismertebb, mikor a Wawel székesegyházának építésekor egy szegény munkásnak adta a drágakövekkel kivarrt cipőjét, aki döbbenten látta, hogy a távozó királynő lába nyoma ott marad a kövezeten.

Forrás: Katolikus Lexikon, Wikipedia

kép: pecsiegyhazmegye.hu