Egy bíboros, aki megjárta a börtönt

Dominik Duka a Csehország keleti részén fekvő Hradec Královéban (Királyvárad) született. Édesapját a kommunista diktatúra hatóságai bebörtönözték, együtt raboskodott Esterházy Jánossal.

Megfosztották hivatásától

Dominik Dukat is meghurcolta a rendszer, egészen 1965-ig el sem kezdhette teológiai tanulmányait. 1970-ben szentelték pappá. Két évvel később a domonkos rendben szerzetesei fogadalmat tett. Az állami hatóságok 1975-ben megfosztották szerzetespapi hivatásától. Egészen 1989-ig tervezőként a plzeni Skoda gyárban dolgozott.

Titkok és börtönrabság

Titokban szerzetesi életet élt és szerepet vállalt egy titkos rendi oktatóközpont létrehozásában. 1979-ben fejezte be teológiai tanulmányait a varsói pápai teológiai intézetben. Illegális tevékenységéért 1981–82-ben a plzeňi (Pilsen) börtönben raboskodott Václav Havel íróval, a későbbi köztársasági elnökkel együtt.

Szabadság

Szabadulása után néhány évvel a cseh- és morvaországi domonkos provincia elöljárója lett, majd a rendszerváltás után megválasztották a Legfőbb Elöljárók Szövetségi Konferenciájának elnökévé. 1992-tól 1996-ig a Legfőbb Elöljárók Európai Konferenciái Uniójának helyettes elnöki tisztségét töltötte be. 1990-től 1999-ig az olomouci egyetem teológiai fakultásán tanított. II. János Pál pápa 1998-ban nevezte ki Hradec Králove (Királyvárad) püspökévé. 2010-ben XVI. Benedek Prága érsekévé tette meg, majd 2012-ben bíborossá kreálta.

Szent Adalbert összeköt

Duka bíboros nevéhez fűződik a csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtése. Rendkívül sokat tesz a magyar–cseh egyházi kapcsolatok fejlesztéséért. A két ország szorosra fűzött kapcsolata azon nyugszik, hogy Dominik Duka a magyar államalapítás időszakában az itt hittértőként szolgáló Szent Adalbertet tekinti példaképének. A legenda szerint Szent Adalbert keresztelte meg Szent István királyt.

Újjászületett cseh-magyar kapcsolatok

Duka bíboros tíz évvel ezelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén megáldotta Esterházy János emléktábláját. Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján kiadvánnyal és gyászmisével emlékeztek meg Mindszenty Józsefről az egyházfő kezdeményezésére.

Felajánlások

Több év szünet után Prágában Duka bíboros támogatásával újjászületett a magyar lelkészség, a hívek rendelkezésére bocsátotta a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomot, valamint a hozzá tartozó plébániát.

Prágában a NEK-re hívó Missziós kereszt

Tavaly márciusban Prágában járt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, a Missziós kereszt. Lélekemelő ünnepséget szerveztek a közösségek. Megemlékeztek többek között a két nemzetet összekötő Eszterházy Jánosról is.

Fogódzó

A Missziós kereszten elhelyezett ereklyék szentjei, így Esterházy János is igazi példaképe lehet minden magyarnak, minden hívőnek és minden jószándékú embernek. A szentek élete egy olyan fogódzó, amelybe minden nehézségünk során bátran kapaszkodhatunk. Ahogy Esterházy János a Gulag rettenetében, majd a csehszlovák börtönévek megpróbáltatásai során Krisztusba vetette minden reményét és hitét, és az ő szeretetébe kapaszkodott, mi úgy hívjuk Esterházy és a boldog, illetve szent magyarok segítségét mindennapjainkban – hangzott el az ünnepi szentmisén.

A NEK mindannyiunk számára fontos

Duka bíboros a prágai nagy ünnep előtt körlevélben bátorított mindenkit a budapesti kongresszuson való részvételre. Úgy fogalmazott: „Eme találkozó nemcsak a magyar egyház számára fontos, hanem nekünk is, akik a Szent Adalbert védnöksége alatt álló területeken élünk, szeretnénk hozzájárulni egy ilyen jeles esemény sikeréhez, megadva minden szükséges és rendelkezésünkre álló segítséget.”

Fotó: NEK

Forrás: Magyar Kurír, felvidek.ma