Liszt Ferenc: „Minden művészet egyazon forrásból ered”

Liszt Ferenc, Koudela Géza és egy több mint ezerfős kórus… csupán „ennyi” kellett az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei sikeréhez. A nyolcvanhárom évvel ezelőtti katolikus világesemény előkészületeit többek között a Művészeti Bizottság működése segítette. Ennek keretében zenei albizottságot is alapítottak, amelynek feladata a kongresszus emlékkönyve szerint:

„a dús és hatalmas zenei program megvalósítása” volt. Ezenkívül rá hárult a feladat, hogy gondoskodjon arról, hogy egész Magyarország megtanulja az eucharisztikus himnuszt, összeállította az énekrendet, amelyet a tömeg is követni tud, sőt, a legátusi misére is összesítették a templomok énekkarait, továbbá ötszáz fős kispapi kórust is szerveztek.

„Győzelemről énekeljen”

Scheuring M. Krisztina nővér az Isteni Szeretet Leányai közösségének tagja így emlékezett vissza a több, mint 80 évvel ezelőtti énekpróbákra:

„A kongresszus himnuszát is előre megtanultuk, nem is akárhogy! Az iskolásokat összegyűjtötték a VIII. kerületben. A Tavaszmező utcában emlékezetem szerint egy nagy üres telek volt, ott gyűltünk össze a szabadban és ott tanították nekünk a kongresszusi éneket, maga Koudela Géza is jelen volt. Először a szöveget ismételgettük, majd megtanultuk a dallamot is” – mondta Krisztina nővér. Hozzáfűzte azt is, hogy a katolikus iskolák növendékein kívül az állami iskolákból is szép számmal hozták a diákokat a hitoktatók, az egész országot átjárta a készülődés. „Sokan voltunk, csoportokban álltak az iskolák, Koudela Géza maga mutatta a ritmust. Ott megtanultuk nagyjából a himnuszt és utána az iskolában többször gyakoroltuk”.

A mára már népénekké vált „Győzelemről énekeljen” eucharisztikus himnusz zeneszerzője Koudela Géza pap volt, szövegírója pedig Bangha Béla jezsuita szerzetes. Koudela miután édesanyjának zongorán előadta az eucharisztikus kongresszusra komponált himnuszát, eszméletét vesztette. A kórházi kezeléseknek köszönhetően még két évet élt, azonban 1939-ben elhunyt, 45 évesen. Zenei példaképe Liszt Ferenc volt, aki 1858-ban belépett a ferences harmadrendbe.

Aki így tudja, annak szabad

Liszt Ferenc nem élte meg a Kongresszust, de művében, a Krisztus oratóriumában valamiképpen mégis jelen lehetett.1938. május 28-án a kongresszus utolsó estéjén az Operaház 20 órai kezdettel tűzte műsorára a közel háromórás oratóriumának részleteit. Liszt 13 éven át dolgozott ezen a művén. A hosszú alkotási folyamat egyik oka maga a szövegalkotás lehetett: több embert is fel akart kérni a megírására. Végül önmaga rakta össze bibliai szövegekből és a katolikus liturgia egyes textusaiból a gregorián énekek dallamvilágára.

Az 1938-as májusi, illetve az októberi - már teljes - előadást Oláh Gusztáv rendezte.

A korabeli Új Magyarország kritikusa így jellemezte a produkciót: „Ifjabb Oláh Gusztáv életének legszebb sikerét aratta a Krisztus-oratórium jelenetekre tagozásával, rendezésével és káprázatos díszleteivel. [...] Az Operaház kísérlete, hogy a szem látványosságával keretezze Liszt zenéjét, szentségtörésnek számított volna még csak a háború előtt is”. A kritikus hozzátette, hogy a filmcsodákkal elkényeztetett műélvező emberek azonban annyira megszokták és annyira igényelték a látványosságot, hogy „a szem káprázatát harmonikusan össze tudja egyeztetni a fül gyönyörűségével is”. Egy másik lap, Az Est kritikusa hasonlóan vélekedett: „Hogy szabad-e hangversenydobogóra képzelt remekművet színpadra átkölteni? Aki így tudja, annak szabad.”

83 évvel később…

A szeptemberi kongresszus is számos zenei csemegét tartogat. A Magyar Állami Operaház ismét kiemelt szerepet vállalt a világesemény zenei szolgálatában. Énekkaruk és szimfonikus zenekaruk közreműködött az eucharisztikus kongresszus himnuszának több verziójának felvételénél. A kongresszus hetében több alkalommal is vállaltak az Operaház művészei zenei szolgálatot: szeptember 10-én pénteken a Hungexpon, a szentmise keretében szolgál a zenekar. Szeptember 8-án 17 órától az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban (Rózsák tere 8.) mutatják be az Oscar-díjra jelölt zeneszerző, Pejtsik Péter által komponált Budapest misét, amely az Operaház zenekarának előadásában csendül fel. Hallhatjuk az Operaház zenekarát és énekkarát szeptember 12-én a Hősök terén, a kongresszus záróünnepségén is.
Szeptember 1-jén a Szent István-bazilikában tartják a fiatal zeneszerző, Oláh Patrik által írt lovári nyelvű miseordinárium ősbemutatóját is. Ezenkívül a NEK hetében esténként olyan remek előadók koncertjein vehetsz részt többek között, mint a Csík zenekar, a Szent Efrém Férfikar, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Moszkvai Patriarchátus Kórus, vagy Ákos.

Nézz körbe a gazdag programkínálatban és regisztrálj az eseményekre!

Kép: NEK Titkárság