NEK 1938: örökség kötelezettséggel

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, valamint annak jövő évre halasztását óriási lehetőségnek nevezte Osztie Zoltán, hogy a magyarság és hazánk megmutassa mire képes. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa a gondola.hu-nak interjújában beszélt arról is, hogy a közösségében decemberben elkezdik a kilencedet, amellyel az Eucharisztikus Világkongresszusra készülnek.

A plébános, teológiatanár elmondta azt is, hogy lebilincselőnek tartja, ahogy elődeink viszonyultak az 1938-as kongresszushoz.

"Az elődeink és maga az esemény is kötelez bennünket."

Osztie Zoltán szerint sokszor hangzik el az 1938-as kongresszussal kapcsolatban, hogy csak a külsőség számított és a Horthy-éra megalomániája jelent meg. „Valójában – tette hozzá –, ha megnézzük a statisztikát, láthatjuk ennek az állításnak a cáfolatát: hány lelkigyakorlat, triduum volt, a missziók, amelyek valamennyi korosztálynak és társadalmi rétegnek szóltak: a gyári munkástól a falvak lakóin át a gyárigazgatókig, bankárokig. A papság hihetetlen gazdag, spirituális felkészítést végzett el."

A plébános szerint a városrendezés gondossága, a Hősök terének mai kialakítása is az 1938-as világeseményhez kötődik. Összességében méltó volt előkészületében, lebonyolításában, utóéletében a kongresszus ahhoz, akit ünnepeltünk és ünneplünk: Jézushoz.

Osztie Zoltán beszélt a fiatalok Oltáriszentségéhez fűződő viszonyáról, és arról is, hogyan fogadták az emberek, hogy két év óta a belvárosi templom éjjel-nappal nyitva áll.
A Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa kitért arra, hogy az Eucharisztikus Kongresszus azért fontos a 21. században is, mert lehetőséget ad arra, hogy a lényegre koncentráljunk: Jézusra.

Az interjút teljes egészében ide kattintva olvashatjátok!

Forrás: gondola.hu

Fotó: Ambrus Marcsi