
Nem elég az üres sír

Az emmauszi tanítványok történetét idézi fel az evangélium Húsvét nyolcadának szerdáján Erdő Péter bíboros elmélkedésében. Az üres sír híre gyorsan elterjedt. A tanítványok mégis kezdték elveszíteni a reményüket, mert nekik nem jelent meg az Üdvözítő. Megkérdőjeleződött bennük, hogy bár találkozhattak az ő nagy reménységükkel a Messiással, de végül keresztre feszítették. Így – gondolták – nem lehetett ő az igazi Szabadító, nem ő az, aki a választott népet megszabadítja a római rabságból. Elindultak hát haza, régi életük folytatására.
Útközben - olvasható Lukács evangéliumában -, melléjük szegődik Jézus. Beszélgettek hosszasan. Arról is, hogy a keresztre feszítés nem zárja ki, hogy Ő a Messiás, hiszen az ószövetségi jövendölések beteljesültek. Ám ez nem volt elegendő a felismeréshez. Leültek a közös vacsorára.
„(…) amikor a kenyértörés mozzanata megtörténik, amikor a kenyértörés kerül sorra, akkor ismerik fel – talán a gesztusból, talán az imából –, hogy Jézus az. A kenyértörésben megnyílik a szemük. Az Eucharisztia számunkra szintén a hitnek nemcsak a gyümölcse, hanem az erőforrása is. Tehát az Eucharisztiából fakadó élet a hitre rányíló élet kell hogy legyen” – írta elmélkedésében Erdő Péter.
Az emmauszi tanítványok azonnal visszafordultak és Jeruzsálembe siettek, hogy tudassák az apostolokkal is: „Találkoztunk. Láttuk az Urat!” Ők az örömhír hallatán így válaszolnak: „Valóban feltámadt, és megjelent Simon Péternek!” (Lk 24,34).
A bíboros úgy fogalmazott: „Tehát nem elegendő az üres sír. A feltámadott megjelenései alapozták meg igazán a tanítványok hitét, és a Szentírás jövendölései szilárdították meg a meggyőződésüket, hogy valóban Jézus a Messiás, hogy valóban ennek „kellett” történnie (vö. Lk 24,26), és ettől változik meg az életük, ettől kezdik az örömhírt majd ők is továbbadni másoknak.”
Az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan mi is háromféleképpen találkozhatunk a feltámadt Krisztussal: Isten Igéjében a Szentírásban, az Eucharisztiában és a tanítványok közösségében, hiszen a tanítványok visszaválaszolják, visszaigazolják a föltámadás örömhírét, amikor azt mondják: „Valóban feltámadt!”
Szeretettel ajánljuk ezt a kiadványt, amelyből néhány rövid szemelvényt emeltünk ki. Járvány idején igazi támasz, segítség abban, hogy felfedezzük a Húsvét, az Eucharisztia titkát.
Kép: Bartolomeo Cavarozzi: Az emmauszi vacsora