Önzetlen tettek

Először fordult elő a hosszú évtizedek alatt, hogy Szent Margit ünnepén a szentmisét nem a szabadban, hanem a kápolnában és zárt körben rendezték meg. Az ok: a világjárvány és az annak leküzdésére hozott biztonsági intézkedések betartása.
Szent Margit ereklyéje felkerült a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumára, a Missziós keresztre is. A 2021. szeptember 5-12. közötti katolikus világtalálkozó jelképe ismét kényszerpihenőn van. Az elmúlt években több mint ötvenezer kilométert tett meg, hogy meghívja a katolikus közösség tagjait a találkozásra Jézussal.

A hatalommal méltó módon élni

„Árpád-házi Szent Margitot is családja, egyháza, népe, nemzete vette körül itt, a kolostorban is. Soha nem felejtette el családját, rangját. Sőt éppen az, hogy ő is a hatalomhoz, a királyi családhoz tartozik, erősítette meg abban, hogy kötelességének érezze ezzel a hatalommal méltó módon élni: Istent imádni, megengesztelni, egyházát szolgálni, királyi családját egységre, összetartásra bírni, és emellett felebarátait, a társait, a nálánál sokkal kisebb rangúakat, a betegeket is szolgálni, ápolni” – mondta a mise kezdetén Harmat Péter, a Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony-plébánia közösségének alelnöke.

Jubileumi év

Erdő Péter bíboros, prímás köszöntötte a 800 évvel ezelőtt, 1221-ben alakult Szent Domonkos rendjének magyarországi tartományának tagjait. 2021. január 6-tól kezdődött el a rendházaikban a jubileumi év.
Árpád-házi Szent Margit, az egyetlen magyar domonkos szent IV. Béla király és Laszkarisz Mária gyermeke, aki a tatárjárás alatt született 1242-ben. Legendája szerint a királyi pár már világra jötte előtt felajánlotta az utódot Istennek, hogy Magyarország megszabaduljon a tatár dúlástól. Margitot már négyéves korában beadták a veszprémi kolostorba, mely a Domonkos-rend felügyelete alatt állt. Apja később a Nyulak szigetén (Margitsziget) építtetett számára új kolostort, ahol Margit tízéves korától élt több társával együtt. 1254-ben tett Margit fogadalmat, a szolgálatától semmi és senki nem tántorította el. Még az sem, hogy apja legalább három alkalommal férjhez akarta adni, Margit azonban nem volt hajlandó elhagyni a kolostort.

Erdő Péter: Önzetlen tetteket vár tőlünk az Isten

A szent tiszteletére tartott misén ezúttal a járványhelyzet miatt csak néhány domonkos nővér és szerzetes, világi hívő és a sajtó képviselői vehettek részt. A hagyományokat követve a szentmisét az esztergom-budapesti érsek mutatta be, aki kihangsúlyozta, hogy Szent Margit példája ma különösen szükséges a számunkra.
„(…) fáradt történelmi korban élünk. A majd egy éve tartó koronavírus-járvány is próbára tette sokak megértését és türelmét. A mostani időben nemes, önzetlen, nagyvonalú tetteket vár tőlünk az Isten, a környezetünk, népünk és az Egyház. Ilyen tettekkel tartozunk saját emberségünknek, személyes méltóságunknak és katolikus keresztény mivoltunknak is. A kereszténység ugyanis nem kényelmes vallás, nem olyan széles út, ahol a puszta közvéleményt meg a saját kényelmünket követve jó helyre jutnánk. Hanem küzdelem a hívő ember élete, de olyan küzdelem, amelynek erőforrása Isten kegyelme, jutalma, értelme pedig az örök boldogság” – hangzott el Erdő Péter homíliájában. A szentbeszédet teljes egészében ITT olvashatod el!

Forrás: Magyar Kurír, NEK

Fotó: Merényi Zita