Óriási előkészületek

Louis Raphael Sako bagdadi pátriárka, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadója nagy örömmel fogadta Ferenc pápa iraki látogatásának bejelentését, melyet a remény jelének nevezett a „sokat szenvedett közel-keleti keresztény közösség” számára.

A Közel-Kelet egyik legnagyobb keresztény közösségének, a Káld Katolikus Egyháznak a feje a Vatikáni Rádiónak korábban adott interjújában a pápa döntéséről azt mondta: „Ez egy bátor cselekedet, különösen ezekben az időkben.” A tervbe vett utazás „olyan lesz, mint egy új karácsony" a helyi keresztények számára. „Egy zarándoklat lesz, amely mögött az emberi testvériség üzenete fog húzódni. Az emberek türelmetlenül várják a látogatást, és hallani szeretnék a Szentatya szavait. Ferenc pápát a muszlimok is tisztelik” - fogalmazott Sako pátriárka.

A koronavírus-járvány újabb hullámai miatti bizonytalan helyzetben a káld katolikusok vezetője január 14-én mondta el először az imát.

A káld katolikus egyház egyike annak a 23 keleti katolikus egyháznak, amely megmaradt Róma közösségében és amely az egyik legjelentősebb keresztény felekezet Irakban a szír, az örmény, az asszír és az arab keresztények mellett.

Ferenc pápa nemrég egy tévés interjúban kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban meglátogathatja-e a háború sújtotta közel-keleti országot. Tavaly két külföldi útját is le kellett mondania. Nem utazhatott el Indonéziába és Pápua Új-Guineába sem. A katolikus egyházfő ennek kapcsán úgy fogalmazott: "mert magam miatt nem hívhatom össze az embereket nyugodt lelkiismerettel, igaz?” Hozzáfűzte, hogy mivel az élet megváltozott nem tudja, megvalósulhat-e az iraki útja.

Az iraki szervezők január 13-án tették közzé a pápai látogatás logóját és mottóját. Utóbbit Máté evangéliumából választották. „...ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8). A látogatás jelmondatát arabul, káldul és kurdul is olvashatjuk a logó felett.

Tavaly decemberben jelentette be a Vatikán, hogy a pápa a tervek szerint március 5-8. között Irakba látogat. Bagdad mellett a keresztények lakta Erbil és Moszul városát is felkeresné az egyházfő.

Louis Raphael Sako bíboros reményét fejezte ki, hogy a pápa meglátogatja Irak középső részén fekvő Najafot is, amelyet a síita iszlám szellemi és politikai hatalmának egyik központjaként tartanak számon.

A 2019-ben tartott vallásszabadságról szóló panelbeszélgetésen Sako azt javasolta, hogy az egyház írjon alá Najaf síita vezetőivel egy – az Abu-Dzabi dokumentumhoz hasonló – emberi testvériségről szóló nyilatkozatot. Az eredeti, történelmi jelentőségű békedokumentumot Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, Ahmed el-Tayeb, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja írta alá az Egyesült Arab Emírségekben 2019 februárjában.

Ha az út a tervek szerint alakul, Ferenc lesz az első pápa, aki ellátogat az Iszlám Állam pusztításaitól máig sebzett Irakba. Különösen sokat jelentene ez az esemény a kereszténységnek.

Erbil érseke, Bashar Warda 2019-ben azt mondta az Aid to the Church in Need belga segélyszervezetnek, hogy az iraki kereszténység „vészesen közel áll a kihaláshoz”. Hozzátette, a 2003-at megelőző években 1,5 millió volt az iraki keresztény közösség lélekszáma, az ország lakosságának 6 százaléka. Erbil érseke megjegyezte azt is: „Ma alig 250 000-en maradtunk. Talán még ettől is kevesebben. Nekünk, akik megmaradunk, készen kell állnunk a vértanúságra.”

Fordította: Tóth Franciska

FORRÁS: cna, reuters

Fotó: CNA