A Remény csillaga

Versek, imák, népi énekek sokasága örökíti meg a Szűzanya és a magyarság közötti mély köteléket.

A 2006-os esztendőre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a nándorfehérvári diadal 550. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából nemzeti imaévet hirdetett a magyarság lelki megújulásáért. Megvalósult abban az évben Mindszenty bíboros álma is az egymillió imádkozó magyarról, hiszen közel 1,4 millió imafelajánlás érkezett az országért. Ugyancsak 2006-hoz kötődött az a zarándokút, amelynek keretében Fatimában Szűz Mária oltalmába bízták hazánkat. A portugáliai városban tartott szentmisén Erdő Péter bíboros arról beszélt, hogy „Szent István felajánlása egy hívő ember reménytelen helyzetből szóló kiáltása volt. Akkor hát Mária védje meg ezt a friss keresztény nemzetet, az Õ gondjaiba, az Õ oltalmába ajánlja az országot, hiszen idegen lesz a trónörökös, előre láthatók a viszályok, Mária óvja meg ezt a népet. Így lett Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya. De ez a reménytelen helyzet, ez az emberileg reménytelen helyzet, nemcsak a magyar népé volt akkor. Hanem ez az emberiségnek az állapota Jézus eljövetele előtt. És ebben a helyzetben az első, aki kegyelemmel teljes, az első, aki megtudja Isten üdvözítő tervét, és igent mond rá, maga Szűz Mária. Tehát nem véletlen, hogy minden hívő ember számára Õ a Reménynek Csillaga, mert az egész emberiség Reménysége is általa jött a világra. Így lehet neki sok nép a gyermeke."

„Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága! Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért! Ámen."

Fotó/Forrás: NEK