A rendíthetetlen

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumán, a Missziós kereszten magyar és magyarsághoz kötődő szentek, boldogok ereklyéi kaptak helyet. Üzenetként, hogy az Eucharisztia összeköt.

A Ferenc pápa által Rómában megáldott keresztre számos görögkatolikus pap, köztük Hopkó Bazil eperjesi segédpüspök ereklyéje is felkerült. 2003-ban II. János Pál pápa avatta őt boldoggá.

Hopkó Bazil 1904-ben született. Édesapját még kicsi gyermekként elveszítette, édesanyja pedig egy jobb, tengerentúli élet reményében elhagyta őt. Nagyapja, majd 7 éves korától görögkatolikus pap nagybátyja nevelte. Az ő hatására döntött a papi hivatás mellett. Az eperjesi evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd az ottani görögkatolikus szemináriumban elvégezte a teológiát. 1929-ben szentelték pappá. Figyelmét a prágai görögkatolikusok lelkipásztoraként a szegények, a munkanélküliek, az árvák, illetve az ifjúság pasztorációja kötötte le. Megalapította a Görögkatolikus Egyetemisták Mozgalmát és a Görögkatolikus Ifjúsági Szövetséget.

1936-ban visszatért Eperjesre, ahol a szeminárium spirituálisa, 1941-től püspöki titkár, 1943-től teológiai tanár, illetve a Blahovistnik című katolikus lap első főszerkesztője volt.

A II. világháború után Ukrajnához és Romániához hasonlóan, Szlovákiában is a kommunista államhatalom, szovjet mintára és nyomásra, elkezdte a görögkatolikus egyház felszámolását. Volt aki önként, mások erőszak hatására léptek át az ortodox egyházba.

Gojdics Péter eperjesi görögkatolikus megyéspüspök - akit szintén boldoggá avatott II. János Pál - segítséget kért a Szentszéktől a növekvő szovjet befolyás miatt. 1947-ben Hopko Bazilt nevezték ki segédpüspökévé.

Rájuk, ahogy sok más hite, egyháza mellett kitartó papra és szerzetesre megfélemlítés, börtön, internálás vagy halál várt. Hopkó Bazilt 1950-ben tartóztatták le, rendszeresen megkínozták, de nem tudták rávenni, hogy áttérjen az ortodox egyházba. 1951-ben államellenes összeesküvés, Vatikánnak folytatott kémkedés vádjával egy kirakatperben 15 év börtönnel sújtották. A fogsága alatt továbbra is kínozták és kisebb adagokban arzénnal mérgezték. Megroppant az egészsége, a börtönből a Szudéta-vidékre internálták. Egy idősek otthonában házi őrizet alá helyezték, ahol a fogvatartottak lelkivezetője volt. Tizennyolc év elteltével térhetett vissza Eperjesre, amikor megszűnt a nyílt egyházüldözés. A Vatikán megerősítette segédpüspöki székében. A súlyos börtönévek, a kínzások nyomán nem épült fel, 1976. június 23-án meghalt. A szlovák püspököt II. János Pál pápa avatta boldoggá 2003. szeptember 14-én Pozsonyban.

Forrás: NEK

Fotó: Magyar Kurír