Szent István király ereklyéjének története

Május 30-án emlékezik meg a magyar Egyház a Szent Jobb megtalálásáról, illetve Szent István király ereklyéinek átviteléről.

István király 1038-ban bekövetkezett halála után trónviszály tört ki Magyarországon. Első uralkodónkat Fehérvárott temették el a Nagyboldogasszony-bazilikában lévő márványszarkofágba. A káptalan attól félt, hogy a zűrzavaros időkben a király testét megszentségtelenítik, ezért átvitette azt a bazilika alatt kialakított sírkamrába. A legenda szerint ekkor választották le a csodatevőnek tartott jobb kezet a néhai uralkodó mumifikálódott testéről. Merkur őrkanonok feladata volt a kézereklye őrzése. A kincstár őre azonban ellopta azt és a saját birtokán elrejtette. Később arra hivatkozott, hogy egy angyal utasítására cselekedett, utána pedig azt állította, hogy a trónviszály miatti bizonytalan helyzetben óvni akarta az ereklyét az illetéktelenektől. 1083-ban avatták szentté Istvánt. Az ekkor uralkodó I. László király, miután megtudta, hogy Merkur bihari birtokán van a királyi jobb, május 30-án elutazott az őrkanonokhoz. A koronás fő elfogadta a magyarázatot az ereklye ellopásának okairól és megbocsátott Merkurnak. Az uralkodó Szentjobb néven apátságot alapított a találkozó helyén, amely a mai Románia területén található. A mezőváros évszázadokon át kedvelt zarándokhely volt.

Az 1222-es Aranybulla a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. Több alkalommal kellett menekíteni az ereklyét. A török megszállás idején először Székesfehérváron rejtegették a Szent Jobbot és első uralkodónk koponyaereklyéjét, majd 1590 körül a horvátországi raguzai domonkos kolostorban helyezték el. A Szent Jobb 1771. június 21-én tért vissza az Angolkisasszonyokhoz a budai vár kápolnájába Mária Terézia közreműködésével, a koponyaereklye egy része Pozsonyba, majd Székesfehérvárra került. Az uralkodónő ekkor rendelte el, hogy augusztus 20. hazánkban újra Szent István ünnepnapja legyen, és emelte azt nemzeti ünneppé. A Szent Jobb őrzését a következő évszázadokban előbb a keresztesek férfi szerzetesrendje, majd az esztergomi főegyházmegye látta el. 1937-ben, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar kettős szentév megtartásáról döntött az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezése és Szent István halálának 900. évfordulójáról való megemlékezés kapcsán, a Szent Jobbot körbevitték az országban.

A II. világháború idején Salzburgban egy barlangban rejtették el a magyar koronázási ékszereket és az első magyar király ereklyéjét. Az amerikai hadsereg talált rá a felbecsülhetetlen kincsekre. 1945. augusztus 20-án a Szent Jobbot visszahozták a katonai misszió tagjai a körmenetre. Az Angolkisasszonyokra bízták immár másodszor a szent ereklye őrzését, ezt a feladatot rendjük 1950-es feloszlatásáig látták el. Ezután a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben a Szent Jobb az első uralkodónkról elnevezett bazilika plébániájának páncélszekrényében kapott helyett. 1987-ben a Szent István-bazilika Szent Jobb kápolnájának felszentelése után itt helyezték el az ereklyét. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban újabb Szent Jobb-országjárást szerveztek. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták az ereklyét.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Fotó: Magyar Kurír