Tokaj, a világörökség gyöngyszeme

A szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borkészítés az emberiség kultúrtörténetének egyik legrégebbi része. A görög és a római kultúrkörből is őrizzük a bor, a szőlőművelők istenségeinek emlékét. Magyarországon kis híján teljesen elveszett a szőlészethez, borászathoz kapcsolódó népi hagyománykincs a szőlőültetvénnyel együtt, mivel előbb a tatár, majd a török, azután pedig a filoxérajárvány pusztított végig a bortermő területeinken. A gazdák régóta kérik ültetvényeik megvédéséhez a szentek közbenjárását. Az Orbán-napnak régóta kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, mivel ebben az időszakban virágzik a szőlő, de gyakran hidegre fordul az időjárás májusnak ebben a szakában. A szőlősgazdák jó idő esetén Szent Orbán szobrát jelképesen megvendégelték. Ha rossz idő köszöntött a termelőkre, akkor viszont megdobálták a szent szobrát, szidalmazták. Az Egyház felfigyelt ezekre a szélsőségekre és óva intette a híveket ezektől a cselekedetektől.

Két Orbán, egy kultusz

A Katolikus Egyház két Orbán nevű szentről emlékezik meg. Egyikük a IV-V. század idején a mai Franciaország területén élt. A püspökről megmaradt feljegyzések azt állítják, hogy parancsolni tudott a természet erőinek. A IX. századra a népi vallásosságban őrzött hagyományok összeolvadtak a II. században élt Szent Orbán pápa emlékezetével, így ő lett a szőlőtermesztők védőszentje, a francia püspök önálló kultusza eltűnt. Hazánkban is a pápát ismerték meg, mint a szőlőültetvények és a gazdák oltalmazóját. Egyházi ünnepnapja május 25-e. Kultusza a XVII. századtól a Dunántúlon virágzott, a tokaji borvidéken alig volt ismert. Szent Orbán pápa születését kr.u. 150 körülre teszik. Szent Péter 17. utódját Róma püspöki székében egy nagyon előkelő római család sarjaként említik. Magyarországi tiszteletének emléke a kassai Orbán-toronyban lévő 72 mázsás harang, amelyet 1557-ben öntöttek. A Felvidéken található Körtvélyes templomában egy Szent Orbán freskó utal a pápa kultuszára. A gyöngyösi XVI. században épült Szent Orbán-templomot ugyancsak a szőlőültetvények védőszentjeként tisztelt pápa emlékére építették.

Szent Orbán óvja a tokaji borokat

Orbán pápa ereklyéit a IX. századig a római Szent Cecília-bazilikában őrizték, majd egészen 1771-ig az elszászi szőlővidék városkájának, Ersteinnek a templomában. Ám innen a 18. században Magyarországra került. 1771-ben Andrássy István gróf Rómába utazott és vitt magával tokaji aszút is. XIV. Kelemen pápának nagyon ízlett a bor. A találkozójukon Andrássy megemlítette, hogy bizony nem minden évben terem aszú készítésére megfelelő szőlő. Ekkor XIV. Kelemen pápa felajánlotta Andrássy grófnak, hogy Szent Orbán pápa földi maradványait vigye magával és helyezze el Monokon. Az ajándékozásról névre szóló dokumentum is született. A monoki Andrássy-kastély óriási kertjében 30 különféle szőlőfajtát gondoztak, amit a 18. századtól a szent pápa ereklyéje is védett. Több mint két évszázadon át még a hívő emberek sem nagyon láthatták a szentéletű pápa csontjait őrző díszes ládikát.

Tisztelgés a szent pápa és a NEK előtt

A 2000-es években éledt újjá Szent Orbán pápa tisztelete. 2003-ben Mádon megalakult a Tokaji Borbarátnők Társasága, amely a borászathoz kapcsolódó hagyományok megőrzésére és folytatására szerveződött. Kialakították a Szent Orbán-zarándokutat. Az idei évre is számos programmal készülnek a térségben, hogy így is kapcsolódjanak a szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. 2021-ben a katolikus világeseménye előtti tisztelgésként, valamint az ereklye Magyarországra kerülésének 250. évfordulójára elkészítették Szent Orbán utazó-ereklyetartóját, hogy minél szélesebb közönség ismerhesse meg azt. Az alkotás Lenzsér-Mezei Kata ötvösművész alkotása, aki elkészítette az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus monstranciáját is. A tervek szerint május 29-30-án megtartják a negyedik Szent Orbán Zarándoklatot is. A NEK bora szintén a tokaji borvidékről származik.

Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség, facebook