Üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor

Mindszenty József az első világháború idején, 1915-ben kezdte el papi szolgálatát, majd a zalaegerszegi gimnáziumban hittant tanított. 1919-től a város plébánosa volt egészen 1944-ig, amikor veszprémi püspökké szentelték. Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson fotón örökítették meg, ahogy plébánosként gyóntat a Hősök terén.
Negyedévszázados szolgálat után így búcsúzott Zalaegerszegtől:

„Én Jézus útján igyekeztem szolgálni minden társadalmi réteg lelkében. Ha hibáztam, azt felejtsétek el az Úr Jézus nevében. Ha valakit megbántottam, azt a jónak szenvedélyes akarata idézte elő. Ha pedig túloztam, azt igyekeztem jóvátenni. Akik az Istent keresik, azoknál a hiba is jóra fordul.”

Mindszenty templomot, iskolákat építtetett, szeretetotthont alapított, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett Zala megyében. Saját hetilapjában, a Zalamegyei Újságban nyíltan szembefordult a hatalom túlkapásaival. Károlyiék letartóztatták, a tanácsköztársaság alatt internálták. A kommün bukása utána tért vissza Zalaegerszegre.

Emlékirataiban így értékelte később közéleti szerepvállalását:

„Magam csak lelkipásztor akartam maradni. A lelkipásztori életben a politikát szükséges rossznak tartottam.
De mivel a politika ledöntheti az oltárt és romlásba viheti a halhatatlan lelkeket - ahogyan az a történelem folyamán annyiszor megtörtént -,
súlyosan kötelező lelkipásztori feladatnak tekintettem a szavazó polgárok alaposabb tájékozottságát és felvilágosítását…”

Mindszenty egész élete során elutasította a szélsőségeket, hite által felismerte és védte az alapvető emberi értékeket. Legyen szó bármilyen politikai kurzusról, bátran ki merte mondani véleményét akkor is, ha tudta, hogy súlyos következményekkel kell számolnia.

Nyilvánosan szembefordult Károlyi Mihály rendszerével, a tanácsköztársaság túlkapásaival, Gömbös Gyulával és a nyilaskeresztesekkel, majd Rákosi diktatúrájának is egyik fő kritikusa volt. Tiltakozott a zsidóüldözések, majd a németek kitelepítése ellen is.

1944 novemberében már veszprémi püspök volt, amikor a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára hurcolták, majd házi őrizetbe helyezték. 1945 tavaszán, amikor a szovjet csapatok elérték Sopront, visszatért Veszprémbe. Mindszenty élesen bírálta, hogy idegen csapatok szállták meg Magyarországot, korlátozták a vallásszabadságot és a katolikus sajtó működését.

1945. október 7-én XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Mindszenty egyre gyakrabban összetűzésbe került a kormánnyal, például a hitoktatás fakultatívvá tétele kapcsán, majd az iskolák államosítása miatt. Egy hosszú lejárató sajtóhadjárat után, 1948. december 26-án a Rákosi-rendszer bosszúszomjas Államvédelmi Hatósága őrizetbe vette Mindszenty bíborost hazaárulás, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. A koncepciós pere végén életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt szabadították ki. A szovjet csapatok intervenciója elől az amerikai követségre menekült, ahol 15 évnyi bezártság várt rá.

Itt jegyezték fel szentbeszédének részletét, amelyben az izmusok, az eszmék által megtévedt társadalmakról is beszélt:

„A bölcselet alkalmatlanná tette magát eligazításunkra. Spinoza összeolvasztja Istent az anyaggal: (tétele) az idealizmus, materializmus szolgálatára vált alkalmassá, csúcspontján Hegellel. A pozitivizmus épp a metafizika és teológia ellen harcol. A legmaiabbak, a marxizmus, az egzisztencializmus és pszichoanalízis ez alapján nem más, mint hedonizmus és utilitarizmus. Valamennyi részes abban, hogy az emberiség útvesztőbe került. A bölcseleten kívül napestig sorolhatnák fel a levégzett, hitelvesztett útmutatókat. Kihez menjünk? Egyedül Jézus tanít meg arra: ki az Isten? Jézus szerint az Isten a mi Atyánk, végtelenül szerető és gondviselő. Lénye: a tökéletesség és irgalom.”

1971 szeptemberében hagyta el Magyarországot a Vatikán, a magyar kormány és az USA megállapodásának értelmében. Bécsben a Pázmáneumban lelt menedéket. Innen utazott a világban élő magyar közösségekhez, hogy lelkipásztori munkáját elvégezze. Óriási nyomás nehezedett rá, hogy lemondjon az érseki megbízatásáról. A pápa végül 1973 decemberében üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty 1975. május 6-án Bécsben hunyt el, végakaratának megfelelően Mariazellben temették el ideiglenesen. Hamvait 1991-ben hozták Magyarországra, végső nyughelyére, az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájába. Életművének elismeréseként a sírján ez a felirat áll: Fidelissimus in tribulatione pastor (az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor). Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

2012-ben teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére került sor.

A Szenttéavatási Kongregáció tavaly februári dekrétuma elismerte Isten Szolgája, Mindszenty József, a Római Szentegyház bíborosa, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies erényeit, ami fontos lépés a boldoggá avatásában.