95 másodperces kaland Budapest felett

Ne hagyd ki az élményt, amit az UNESCO Világörökség listáján szereplő Budavári Siklóval való utazás jelent. A különleges vasút 1870 óta közlekedik a Duna-parttól a Budavári Palotáig. A mindössze 95 méteres pályán 50 méteres szintkülönbséget gyűr le. Miközben kapaszkodunk fel a hegyoldalon a főváros látképe rajzolódik ki előttünk.

Eredetileg Budai Hegypályának nevezték a siklót, amelyet 1870. március 2-án adtak át. Az építése nem turisztikai célokat szolgált, hanem azt, hogy a Várbeli minisztériumok és a Várszínház könnyebben megközelíthető legyen. A világon másodikként épült meg a Hegypálya, amelynek mintájául egy lyoni vasút szolgált. Az ötlet gróf Széchenyi István fiáé, Ödöné volt. A sikló terveit Jaruszek Ödön dolgozta ki, a kialakítást az 1857-re elkészült Alagút, az omnibusz útvonala, valamint a Lánchíd budai hídfője határozta meg.

A jármű Clark Ádám téri végállomására indítócsarnokot építettek, amely magába foglalta a gépészetet: a mozgatóerőt adó gőzgépet is. A felső állomáson fogadóépületet alakítottak ki. Az építési munkálatok a folyamatosan változó tervek miatt másfél évig húzódtak és 182 ezer forintot emésztettek fel. A két kocsit Bécsből rendelték meg. A Sikló 1873-ban 1,5 milliós utasforgalmat ért el.

1944. december 20-án, Buda ostroma alatt bombatalálat érte a Hegypályát. A világháború után nem építették újjá, hanem elbontották. 1986-ig kellett várni, hogy ismét utazni lehessen vele, ekkor már villanymotoros kocsik kapaszkodtak a magasba. A várbeli állomáson helyezték el a három méter átmérőjű hajtótárcsát, amely az inga működési elve szerint mozgatja a Gellért és Margit névre keresztelt háromlépcsős, fülkés kocsikat. Miközben az egyik lefelé ereszkedik, a másik a magasba tart. Egy kocsiba 24 utas szállhat be. A kötél elszakadása esetén rugóerős fék állítja meg a kocsikat.

A Budavári Siklóval 95 másodperc alatt feljuthatsz a Clark Ádám térről a Várba.

Fotó: Arcanum Digitális Fotótár, BKK