Az Eucharisztia ünneplése Afrikában

Joseph Marie Cpüspök Kamerunból érkezett Esztergomba, a Teológiai Szimpóziumra. Párizsban tanult, 1983-ban szentelték pappá, 2016-ban nevezték ki Mbalmayo püspökévé. A Bonni Egyetemen szerzett doktorátust dogmatikából. A kameruni főpásztor előadásának kiindulópontja Szent II. János Pál pápa „Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról” szóló enciklikája volt.

Egy forrás, sokszínű közösség

„Az Eucharisztia építi az Egyházat és az Egyház hozza létre az Eucharisztiát” – ennek a tanításnak az Eucharisztia ünneplésének afrikai sajátosságait mutatta be a kameruni főpásztor. Elmondta, hogy az Afrikában az Eucharisztia ünneplésének mintáját az utolsó vacsorából merítik. „Nem arról van szó, hogy az afrikai egyház külön ünneplési formát talált volna ki, melynek gyökerei nem a Nagycsütörtökön történtekből erednek”- fogalmazott a püspök.
A kontinens keresztény közösségének sokszínűsége a hit változatos külső kifejezési formáiban érhető tetten. A zene, a hangszerek és a tánc kiemelt szerepet játszik a liturgiában.
Az afrikai kereszténység ötvözi az ősi hagyományokat és a kanonizált liturgiát.

„Ti adjatok nekik enni!”

A kameruni püspök a folytatásban elmondta: „az Eucharisztiában, a tökéletes szeretet szentségében hiszünk, (…) ami nem más, mint az egész emberiség üdvössége; Isten élete a meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban, a világ megújulásáért megtört kenyérben.” Hozzátette, hogy fel kell tennünk a kérdést: „Üdvözíti-e Jézus Krisztus ma az afrikaiakat? Hogyan üdvözíti a mai afrikai embert?” Ha választ akarunk– fűzte hozzá –, nem elégedhetünk meg azzal, hogy idézeteket olvasunk fel a katekizmusból, a krisztológia tanításából vagy egyes liturgikus előírásokból. „Igen, fontos, hogy figyelembe vegyük az emberiség törekvéseit, és megértsük, Afrikában hol és milyen körülmények között élik ma egyesek a mindennapjaikat kitaszítottként és nélkülözésben; mely területekről történik tömeges kivándorlás; hol van veszélyben az emberi méltóság; hol hiányzik az élet kenyere és az élethez szükséges kenyér”. Kihangsúlyozta, több figyelmet fordítanak az Eucharisztia ünnepléséből fakadó misszióra, társadalmi-karitatív elköteleződésre: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”; „Ti adjatok nekik enni!”.

Zairei-rítusú misék

Elterjedt a kontinensen a zairei-rítusú mise, amelyet Szent II. János Pál hagyott jóvá. Ennek fő elemei:

A szentmise elején egy „hírnök” meghirdeti a nagy eseményt, ahogy az a hagyományos népgyűléseken is szokás.

A bevonuláskor az Oltárhódolat jelzi, hogy Krisztus egyszerre az oltár, az áldozat és a főpap.

Ezután bemutatjuk a főcelebránst és a hívő népet, akik alázatosan Isten elé járulnak (válaszul meghívására).

Segítségül hívjuk a szenteket és kérjük közbenjárásukat, valamint őseinkét, „akiknek igazvoltát Isten ismeri”. Ezzel az ünnep földi résztvevői egy közösségben ünnepelnek a mennyei liturgia résztvevőivel.

Ünnepélyes körmenetben trónusra helyezzük Isten Igéjét, és felolvasás előtt hódolatot végzünk előtte. (Ebben a szavak jelentősége és a szóbeliség gesztusai, melyek annyira jellemzőek az afrikai kultúrára, nagyban hozzájárulnak a liturgia gazdagításához.)

Ezután következik a felolvasóknak adott áldás (olvasmányok és evangélium).

Az Ige meghallgatása után vagy a hitvallás után bűnbánati rítust végzünk (felhasználva a hagyomány szerinti megtisztulási rítusokat).

Békeköszöntés.

Az áldozatok és adományok bemutatása.

Az eucharisztikus ima és az Eucharisztia liturgiája számos dialógus-elemet tartalmaz a főcelebráns és a hívek között, ezzel bevonva a híveket Isten húsvéti misztériumába Jézus Krisztusban, aki az emberiség üdvéért adja magát ebben az eledelben.

Vörös, fehér és fekete

Joseph-Marie Ndi-Okalla előadása végén vetített képeken mutatott be afrikai keresztény ikonográfiát illusztráló festményeket, köztük a mafra nép Jézus életét ábrázoló sorozatából és Engelbert Mveng SJ alkotásaiból.
Alapvetően három szín jelenik meg az alkotásokban, amely visszaköszön a templomok díszítésén és a papi stólákon is. A fekete (ében) az ellenállást jelképezi, a vörös (vér) az áldozatot, a fehér (ősök) pedig a túlvilágot. A színek egysége és használata Krisztust, a megtestesült Isten örök Igéjét, az Eucharisztiában jelen lévő Krisztust, az ostyát (fejforma) és a kelyhet (test) jeleníti meg; a megfeszített és megdicsőült Krisztus a világot üdvözítő Eucharisztia.

A kameruni püspök Az Eucharisztia a jóság forrása címmel szeptember 6-án, hétfőn délután tart előadást a NEK keretében a Hungexpón.

A Teológiai Szimpózium első napja Esztergomban szentmisével zárult a bazilikában.